Még nem tudni, ki lesz a kapitány

Egyelőre nem lehet tudni, ki lesz a magyar felnőttválogatott szövetségi kapitánya - a Magyar Jégkorong-szövetség legutóbbi elnökségi ülése kapcsán alighanem ez a témakör érdekli leginkább a közvéleményt. Dusan Kapustának egy plusz egy éves szerződése van, de hogy a második évben is ő áll-e a pad mögött, az kérdéses, hiszen a szlovák szakember hazatér Eperjesre - az ülésen pedig elhangzott, az volna az ideális, ha egy állandóan Magyarországon dolgozó edző vezetné a csapatot. Hogy végül kire bízzák rá az együttest, az a következő, vagy júniusi utolsó elnökségin derül ki: a testület nem kíván pályázatot kiírni a posztra (sem a junior és ifikapitány tisztségére), hanem az adott ülésén eldönti, kiket nevez ki a válogatottak élére.

A grémium meghallgatta a két tavaszi vb-ről készült értékelést: a debreceni Divízió II-es vb-n második helyen zárt ificsapat teljesítette az elvárást, az idei évre bevezetett különleges versenyeztetési rendszernek hála, a játékosok nagy része több mint 60 mérkőzésen léphetett jégre, ami fejlődésük szempontjából rendkívül fontos előrelépés. Az ugyanakkor látszik, hogy még mindig nem áll szilárd lábakon az utánpótlás, a mai tizenéveseknél is hasonlóan szűk a keresztmetszet, mint a felnőtteknél, épp ezért további programok beindítása szükséges, s nem kizárt, hogy a jövőben a szövetség egy - külföldről hozott - szakfelügyelőt foglalkoztat majd, aki az országot járva a most épült jégpályákon dolgozó edzőknek segít a fiatalok felkészítésében. A felnőttválogatott szereplésével kapcsolatban is előkerült ez a téma, elvégre a jelenlegi gerincet alkotó hokisoknak szinte szusszanásnyi idejük sem maradt szezon közben: ugyan a teljesített mérkőzésszám - mindennel együtt 75 meccs - ideálisnak mondható, az azonban nem, hogy mindezt igen rövid intervallumon belül kellett teljesíteni (decemberben például 10 meccset kellett letudniuk a legjobbaknak). Minthogy azonban nincs kivel kicserélni a válogatott kerettagokat, nemigen lehet itthonhagyni egy netán két sort egy Eurotour-hétvége alkalmával (a szlovénok egy ilyen tornát lemondtak - s talán ennek is betudható, hogy könnyedén feljutottak az A-csoportba). Az elnökség úgy látta, hogy a válogatott egész idényben nyújtott teljesítménye elfogadható, bravúros volt a szlovákok elleni siker, a Kanadával vívott mérkőzéseken elért eredmények, viszont a világbajnokság negyedik helye egyértelműen csalódás: a csapat nem teljesítette a minimális célkitűzést, azaz nem szerezte meg a bronzérmet. Ez még akkor is fájdalmas, hogy az Oslóban járt elnökségi tagok Kapusta kapitánnyal egyetértésben elmondták, itt is egyre kiegyenítettebb a mezőny, jellemző, hogy a csoport legjobbjai ellen hihetetlenül szoros mérkőzéseket vívó britek az utolsó napon kiesési rangadót voltak kénytelen játszani a belgákkal.

Ami a jövőt illeti, a nemzetközi szövetség prágai kongresszusán résztvevő Studniczky Ferenc elnök és Kovács Zoltán főtitkár felhatalmazást kapott arra, hogy benyújtsuk pályázatunkat a jövő évi Divízió I-es világbajnokság megrendezésére. Az idén novemberben esedékes olimpiai selejtezőre - bár egy egyeztetés még hátravan a norvégokkal - valószínűleg nem kandidálunk, az északiak ugyanis jelentkezésük esetén garantáltan megkapják az esményt (ezt rangsor szerint osztják, s ők előttünk állnak), ráadásul erre a tornára az IIHF nem ad külön támogatást. A vb viszont jó beruházásnak bizonyulhat a sportág szempontjából (240 ezer svájci frank a nemzetközi szövetség hozzájárulása), ezért mindenképpen megpróbáljuk elnyerni a rendezési jogot, jóllehet a hírek szerint a torinói téli olimpia előtt az olaszok is szeretnének egy főpróbát tartani. Amennyiben Magyarország rendezhetné meg a vb-t, alighanem Budapest vagy Debrecen adhatna otthont az eseménynek - különösen utóbbi számít favoritnak, hiszen az ifi vb rendkívül jól sikerült (amiért a szövetség elnöksége külön köszönőlevelet küldött a helybéli szervezőknek).

Végül az elnökség döntött néhány alapszabálymódosításról - amely az új sporttörvény miatt vált szükségessé -, továbbá május 28-ra összehívta a sportág közgyűlését. A testület tagjai ezt követően átautóztak a Petőfi Csarnokba, amelynek éttermében afféle évadzáró vacsorán köszönték meg a felnőttválogatott tagjainak az idei munkát, Dusan Kapusta pedig az egészéves munkájáért egy ajándéktárgyat vehetett át Studniczky Ferenctől és Kovács Csaba alelnöktől.