Svéd edző mellé inkább Észak-Európából igazolna a Volán
- 2008.07.09. 14:24
- FehervárAV19
Elképzelhető, hogy a lett Galvins mégis marad az Alba Volánban, s bár még konkrét nevek nincsenek, egy kapust és öt-hat légióst szeretne igazolni a klub. Az sem titok Ocskay Gábor szerint, hogy esélyesebbek az európai korongosok.
- Azt korábban az egyik elnökségi tag, Fehér Imre is elismerte, hogy a Volán osztrák ligában történő szereplése nélkül vajmi kevés esélyünk lett volna feljutni az A csoportba. Szeptembertől ismét az EBEL-ben játszik a csapat, de nem mindegy, hogy milyen feltételekkel. Hogy állnak az előkészületekkel?
- Sajnos, vannak anyagi gondjaink, mert az induláshoz két bankgarancia kell, de jelen pillanatban csak az egyikkel rendelkezünk. Az elkövetkező egy hét, tíz nap feladata lesz, hogy ezt előteremtsük, különben…
- Különben?
- Erre gondolni sem merek… Folyamatosan tárgyalunk, ígéretes megbeszéléseket folytatunk, de – kis túlzással – semmi.
- Pedig a válogatott sikere után már-már azt hittük: itt a Kánaán, dőlni fog a pénz a sportágba.
- Ehhez képest kaptunk sok gratulációt, kézfogást és vállveregetést, de ezekből még nem lehet légiósokat szerződtetni. A legnagyobb problémát ott látom, hogy a jégkorong itthon – szövetségi szinten – még mindig a rádióamatőrök és a modellezők szintjén van. Talán nem velük kellene egy szintre besorolni bennünket. Meg aztán az is gondot okoz, hogy az olimpiáig, szeptemberig velünk senki sem foglalkozik, így pedig nagyon nehéz előrelépni.
- Válasszuk ketté az Alba Volánt és a magyar válogatottat. A klubcsapatnál az anyagiakon kívül milyen nehézségekkel kell megküzdeniük?
- Még tavalyról is hoztunk át az idei évre kötelezettségeket, tartozunk játékosoknak, szállítóknak, s bár a régi szerződések alapján folyik be hozzánk pénz, de a nagy dobás az lenne, ha egy 30-50 millió forintos szponzort találnánk. Akkor biztos meglennénk… Itt kell megjegyeznem, hogy talán Székesfehérvár is többet segít rajtunk, mindenesetre a hozzáállásuk pozitívnak tűnik.
- A másik égető kérdés ezekben a hetekben a légiósok igazolása. A tavalyi keretből valamennyi külföldit elküldték, a lett válogatott védő, Guntis Galvins – akit marasztaltak - helyzete viszont bizonytalan. Mikor lesz valami konkrétum ebben a kérdésben?
- Sok légiós jelöltünk van, akik szívesen jönnének, szívesen játszanának az osztrák pontvadászatban. Ám a tavalyi év hibáiból tanulnunk kell, mert azok a külföldiek nagyon nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Egyikük sem! Így most nem kapkodunk, kivárunk, de neveket még nem tudok mondani. Az biztos, hogy kell egy kapus és öt-hat légiós a mezőnybe, de az 5+1-es szabály felemelte a magyar játékosok ázsióját is. Született egy új csapat, a Bp. Stars, míg Újpesten – ahol tömve volt az öltöző tavaly külföldiekkel – csak hat légiós játszhat, tehát egy új helyzet állt elő. Galvins menedzsere régen jelentkezett nálunk, ám az ügynök két hónapja a szintén EBEL résztvevő Graz másodedzője lett, így szerintem nem foglalkozik már annyit a menedzseri feladataival, mint korábban. A védőről annyit tudunk, hogy a Riga jó feltételekkel otthon tartaná, de még semmi sem biztos. A játékospiac tele van, jönnének hozzánk, azt viszont mi érezzük a saját bőrünkön, hogy a költsége egy harmaddal nőttel tavalyhoz képest. A tavalyi légiósokból okulva szerintem tengeren túliak helyett Észak-Európából hozunk játékosokat.
- Két csapatot versenyeztetnek, a farmcsapat az OB I-ben, Tokajiék pedig az EBEL-ben szerepelnek. Ez mekkora terhet ró a klubra?
- A farmcsapatnak lesz 36 mérkőzése, ebből 18 alkalommal utazni kell idegenben, 18-szor pedig rendeznünk kell. Szeptember 10-től február 15-ig a két csapatunk 45 meccset játszik Székesfehérváron, ez kilenc találkozó havonta. Nem ki szám, nem kis teher…
- Bár az Alba Volán itthon kiemelkedik, és sokak szerint irigylésre méltó helyzetbe van, azért a csarnok műszakilag nem a legfejlettebb…
- 31 éves a csőrendszer, ami minden elképzelhető működési időt felülmúlt már. Ráadásul nem felhőtlen a kapcsolatunk a hűtőipari céggel sem, mert rendkívül drága az energia, ők pedig szeptembernél előbb nem akarnak nekünk jeget biztosítani. Augusztusban viszont nekünk kezdődik a jeges felkészülés, nemzetközi meccsekkel, s jég hiányában botrány lesz.
- Miből adódik a probléma?
- Abból, hogy a hűtőcég ötven százalékkal növelte a kukoricabeszerzést, s nekik az hozza a profitot. Nekünk csak energiát szolgáltatnak – horribilis összegért. Erre csak egy példa: augusztus 18-tól a hónap végéig – tehát nem egészen fél hónapról beszélünk – 8-10 milliót kell nekik kifizetnünk a jégért. Őket a jégkorong, a mi helyzetünk nem nagyon érdekli. Jövőre viszont talán megoldódik minden, mert városi segítséggel egy modern gépészettel energia hatékony berendezés szolgáltathatja nekünk a jeget – 120 millió forintért. De ez harminc évre megoldaná az ilyen jellegű gondjainkat.
- Ezek után térjünk rá a válogatottra. Mekkora esélyt lát a bentmaradásra az A csoportos vb-n?
- A nemzeti csapat soha nem feltett kézzel ment ki a jégre, de a realitást figyelembe kell vennünk: 10-15 százaléknál nem adok több esélyt a válogatottnak. Csak nagyon szerencsés körülmények között maradhatunk a legjobbak között, de szinte biztos, hogy a hátsó négyben leszünk, s azok a meccsek döntik el a további sorsunkat. Bár ne lenne igazam.
- Miben kell addig is fejlődnie, előrelépnie a csapatnak?
- A lehető legjobb felkészülést kell biztosítani a számukra, de azt nem szabad elfelejteni, hány szerződtetett játékosunk van. S mennyi a többieknek… Nálunk, ha kétezret mondunk, abban már benne van a komplett OB II, valamint a nagymamám is, aki szegény 30 éve meghalt.
- Ezen változtatni ilyen rövid idő alatt nem lehet, de milyen konkrétumok történtek a felzárkózás elérésére?
- A Heraklész- és Csillag programoknak köszönhetően elkezdtek foglalkozni az utánpótlással, az U16, U18 és U20-as gárda szép eredményeket ért el, s végre hosszú idő után divízió I-es vb-n szerepelnek. Rájuk óriási szükség is van, mert a jelenlegi válogatottnál három éven belül generációváltás történik, sokan a svájci vb után szerintem befejezik a pályafutásukat, tehát kell az utánpótlás. Velük viszont nem következik be törés.
- Ön személy szerint mit tesz a cél érdekében?
- Nem magamat említeném, sokkal inkább Tóth Istvánt, az Alba Volán Zrt. vezérigazgatóját, aki 1997-től sokat tesz a jégkorongért, annak fejlődéséért. Egy megszorításokkal sanyargatott állami cég élén is mindig megkapjuk tőlük a támogatást, s ennek is köszönhetjük, hogy 18 játékosnak köze volt a feljutáshoz. Tizenketten az Alba Volán igazolt hokisai, hárman – Budai, Sofron, Ondrejcik – az utolsó keretszűkítés áldozatai lettek, míg a külföldön szereplő Sille, Holéczy és Ennffati hármas itthon más csapatban nem is játszott, csak a Volánban. Mi továbbra is azért dolgozunk, hogy legyen 10-12 válogatottunk a jövőben.
- Mi kell ahhoz, hogy faragjunk hátrányunkon az éllovasokkal szemben?
- Bázisszélesítésre, tömegesítésre van szükség. A szakmai színvonal megőrzése, a külföldi edzők alkalmazása nagyon fontos – éppen ezért örömteli, hogy Ted Sator folytatja nálunk a megkezdett munkát, s nagy valószínűség szerint augusztustól érkezik a farmcsapat és a teljes utánpótlás élére a svéd Ferber -, mert gyerek van bőven, de azt is látni kell, hogy nincs egy olyan klub itthon, ahol ne lennének anyagi problémák…
AG
- Sajnos, vannak anyagi gondjaink, mert az induláshoz két bankgarancia kell, de jelen pillanatban csak az egyikkel rendelkezünk. Az elkövetkező egy hét, tíz nap feladata lesz, hogy ezt előteremtsük, különben…
- Különben?
- Erre gondolni sem merek… Folyamatosan tárgyalunk, ígéretes megbeszéléseket folytatunk, de – kis túlzással – semmi.
- Pedig a válogatott sikere után már-már azt hittük: itt a Kánaán, dőlni fog a pénz a sportágba.
- Ehhez képest kaptunk sok gratulációt, kézfogást és vállveregetést, de ezekből még nem lehet légiósokat szerződtetni. A legnagyobb problémát ott látom, hogy a jégkorong itthon – szövetségi szinten – még mindig a rádióamatőrök és a modellezők szintjén van. Talán nem velük kellene egy szintre besorolni bennünket. Meg aztán az is gondot okoz, hogy az olimpiáig, szeptemberig velünk senki sem foglalkozik, így pedig nagyon nehéz előrelépni.
- Válasszuk ketté az Alba Volánt és a magyar válogatottat. A klubcsapatnál az anyagiakon kívül milyen nehézségekkel kell megküzdeniük?
- Még tavalyról is hoztunk át az idei évre kötelezettségeket, tartozunk játékosoknak, szállítóknak, s bár a régi szerződések alapján folyik be hozzánk pénz, de a nagy dobás az lenne, ha egy 30-50 millió forintos szponzort találnánk. Akkor biztos meglennénk… Itt kell megjegyeznem, hogy talán Székesfehérvár is többet segít rajtunk, mindenesetre a hozzáállásuk pozitívnak tűnik.
- A másik égető kérdés ezekben a hetekben a légiósok igazolása. A tavalyi keretből valamennyi külföldit elküldték, a lett válogatott védő, Guntis Galvins – akit marasztaltak - helyzete viszont bizonytalan. Mikor lesz valami konkrétum ebben a kérdésben?
- Sok légiós jelöltünk van, akik szívesen jönnének, szívesen játszanának az osztrák pontvadászatban. Ám a tavalyi év hibáiból tanulnunk kell, mert azok a külföldiek nagyon nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Egyikük sem! Így most nem kapkodunk, kivárunk, de neveket még nem tudok mondani. Az biztos, hogy kell egy kapus és öt-hat légiós a mezőnybe, de az 5+1-es szabály felemelte a magyar játékosok ázsióját is. Született egy új csapat, a Bp. Stars, míg Újpesten – ahol tömve volt az öltöző tavaly külföldiekkel – csak hat légiós játszhat, tehát egy új helyzet állt elő. Galvins menedzsere régen jelentkezett nálunk, ám az ügynök két hónapja a szintén EBEL résztvevő Graz másodedzője lett, így szerintem nem foglalkozik már annyit a menedzseri feladataival, mint korábban. A védőről annyit tudunk, hogy a Riga jó feltételekkel otthon tartaná, de még semmi sem biztos. A játékospiac tele van, jönnének hozzánk, azt viszont mi érezzük a saját bőrünkön, hogy a költsége egy harmaddal nőttel tavalyhoz képest. A tavalyi légiósokból okulva szerintem tengeren túliak helyett Észak-Európából hozunk játékosokat.
- Két csapatot versenyeztetnek, a farmcsapat az OB I-ben, Tokajiék pedig az EBEL-ben szerepelnek. Ez mekkora terhet ró a klubra?
- A farmcsapatnak lesz 36 mérkőzése, ebből 18 alkalommal utazni kell idegenben, 18-szor pedig rendeznünk kell. Szeptember 10-től február 15-ig a két csapatunk 45 meccset játszik Székesfehérváron, ez kilenc találkozó havonta. Nem ki szám, nem kis teher…
- Bár az Alba Volán itthon kiemelkedik, és sokak szerint irigylésre méltó helyzetbe van, azért a csarnok műszakilag nem a legfejlettebb…
- 31 éves a csőrendszer, ami minden elképzelhető működési időt felülmúlt már. Ráadásul nem felhőtlen a kapcsolatunk a hűtőipari céggel sem, mert rendkívül drága az energia, ők pedig szeptembernél előbb nem akarnak nekünk jeget biztosítani. Augusztusban viszont nekünk kezdődik a jeges felkészülés, nemzetközi meccsekkel, s jég hiányában botrány lesz.
- Miből adódik a probléma?
- Abból, hogy a hűtőcég ötven százalékkal növelte a kukoricabeszerzést, s nekik az hozza a profitot. Nekünk csak energiát szolgáltatnak – horribilis összegért. Erre csak egy példa: augusztus 18-tól a hónap végéig – tehát nem egészen fél hónapról beszélünk – 8-10 milliót kell nekik kifizetnünk a jégért. Őket a jégkorong, a mi helyzetünk nem nagyon érdekli. Jövőre viszont talán megoldódik minden, mert városi segítséggel egy modern gépészettel energia hatékony berendezés szolgáltathatja nekünk a jeget – 120 millió forintért. De ez harminc évre megoldaná az ilyen jellegű gondjainkat.
- Ezek után térjünk rá a válogatottra. Mekkora esélyt lát a bentmaradásra az A csoportos vb-n?
- A nemzeti csapat soha nem feltett kézzel ment ki a jégre, de a realitást figyelembe kell vennünk: 10-15 százaléknál nem adok több esélyt a válogatottnak. Csak nagyon szerencsés körülmények között maradhatunk a legjobbak között, de szinte biztos, hogy a hátsó négyben leszünk, s azok a meccsek döntik el a további sorsunkat. Bár ne lenne igazam.
- Miben kell addig is fejlődnie, előrelépnie a csapatnak?
- A lehető legjobb felkészülést kell biztosítani a számukra, de azt nem szabad elfelejteni, hány szerződtetett játékosunk van. S mennyi a többieknek… Nálunk, ha kétezret mondunk, abban már benne van a komplett OB II, valamint a nagymamám is, aki szegény 30 éve meghalt.
- Ezen változtatni ilyen rövid idő alatt nem lehet, de milyen konkrétumok történtek a felzárkózás elérésére?
- A Heraklész- és Csillag programoknak köszönhetően elkezdtek foglalkozni az utánpótlással, az U16, U18 és U20-as gárda szép eredményeket ért el, s végre hosszú idő után divízió I-es vb-n szerepelnek. Rájuk óriási szükség is van, mert a jelenlegi válogatottnál három éven belül generációváltás történik, sokan a svájci vb után szerintem befejezik a pályafutásukat, tehát kell az utánpótlás. Velük viszont nem következik be törés.
- Ön személy szerint mit tesz a cél érdekében?
- Nem magamat említeném, sokkal inkább Tóth Istvánt, az Alba Volán Zrt. vezérigazgatóját, aki 1997-től sokat tesz a jégkorongért, annak fejlődéséért. Egy megszorításokkal sanyargatott állami cég élén is mindig megkapjuk tőlük a támogatást, s ennek is köszönhetjük, hogy 18 játékosnak köze volt a feljutáshoz. Tizenketten az Alba Volán igazolt hokisai, hárman – Budai, Sofron, Ondrejcik – az utolsó keretszűkítés áldozatai lettek, míg a külföldön szereplő Sille, Holéczy és Ennffati hármas itthon más csapatban nem is játszott, csak a Volánban. Mi továbbra is azért dolgozunk, hogy legyen 10-12 válogatottunk a jövőben.
- Mi kell ahhoz, hogy faragjunk hátrányunkon az éllovasokkal szemben?
- Bázisszélesítésre, tömegesítésre van szükség. A szakmai színvonal megőrzése, a külföldi edzők alkalmazása nagyon fontos – éppen ezért örömteli, hogy Ted Sator folytatja nálunk a megkezdett munkát, s nagy valószínűség szerint augusztustól érkezik a farmcsapat és a teljes utánpótlás élére a svéd Ferber -, mert gyerek van bőven, de azt is látni kell, hogy nincs egy olyan klub itthon, ahol ne lennének anyagi problémák…
AG