Papírforma

Pedig a rendezők mindent megtettek, hogy ez ne így legyen. Az egyik oldali lelátót ugyanis teljesen lezárták, így a Volán-szurkolók kénytelenek voltak a zöld-fehérekkel szimpatizáló kollegáik közé vegyülni. Márpedig valljuk be, egy hazai pályán játszó csapat szurkolói teljes joggal sérelmezik, ha vendégszurkolók keverednek közéjük, és zavarják a szórakozásukat. Az egyik biztonsági (?) őr mindehhez hozzátette: "Mi nem azért vagyunk, hogy a nézők biztonságát garantáljuk, de ha valami nem tetszik, el lehet menni az igazgatóhoz." Remek hozzáállás. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy mindössze 5-6 fehérvárit fedeztünk fel a tribünön, közülük is csak e sorok (bátor/vakmerő/hülye - tetszés szerint) gépelőjén virított a kék-fehérek meze. Mindenesetre az ilyen jellegű rendezési hiányosságok egy éles meccsen, ahol az igazi kemény magok is felvonulnak, kínos közjátékokhoz vezethetnek. Erre rímel az egyik ferencvárosi szurkoló -szerencsére- nem fenyegető, inkább baráti megjegyzése, miszerint: "Ha többen lettetek volna, nem maradt volna el a pofozkodás."

Ennyi bevezető után szóljunk végre a meccsről is. Négy percet kellett várni az első Volán-helyzetre, Fodor találta el közelről Bánt. Ezután Palkovics kiállítását leszámítva sokáig semmi érdemleges nem történt, mígnem a 11. percben felpörögtek az események. Előbb Kovács gyenge lövése Bánon felpattanva kis híján a kapuba hullott, majd Rusznyák határozottan fellépve korongot szerzett az ellenfél harmadában. Fedorhoz játszott a kapu mögött, ő az üresen érkező Csibi elé passzolt, aki nem is hibázott. (0-1)
Alig egy perccel később Svaszneket kiállította Kovács Béla, meg nem engedett testtel való játékért. Az emberelőnyös helyzetben Dobos lőtt jobbról, korongja kipattant Budairól, Kaszala pedig nagy erővel a hosszú fölsőbe vágta a pakkot. (1-1) Sokáig nem örülhettek az egyenlítésnek a kis létszámú de lelkes Fradi-tábor tagjai, Ocskay ugyanis egy egyéni akciót követően ismét a kék-fehéreket juttatta előnyhöz. (1-2) A harmad végén ráadásul Farkas kiállítása nyomán emberfórba került a Volán, és ezt ki is használtuk. Ocskay lövése Bánról középre pattant ki, az arra járó Fodor pedig értékesítette a ziccert. (1-3)

A második felvonás érdekesen kezdődött: Kovács játékvezető a játék késleltetése címén technikai kisbüntetéssel sújtotta az Alba Volánt. Ennek ellenére mégis mi szereztünk gólt: Kangyal lövése levágódott egy bekkről, ám a kapu felé tartott. Rusznyák belepofozott a korongba, amely így a meglepett Bán mellett a kapuba csúszott. (1-4) Nem egészen egy perc múlva egy buli után Ocskay Palkovicshoz továbbította a játékszert, aki bivlayerősen a léc alá lőtt. (1-5) A 31. percben közelebb jött a Ferencváros: Serdült a bal oldalon tiszta helyzetben tüzelhetett, ő azonban a végtelenségig kivárt. Ez meglepte Budait, aki így nem tudta hárítani az amúgy nem túl erős lövést. Ez bizony potyagól volt. (2-5) A középső játékrész úgy fejeződött be, ahogy elkezdődött: emberhátrányos góllal. Borostyán ücsörgött a büntetőpadon, amikor Ocskay elszáguldott a jobb szélen, a túlsó oldalon érkező Csibi elé tálalt, aki szép mozdulattal elfektette Bánt, majd fonákkal a léc alá emelt. (2-6)

A deja vu érzés folytatódott a záró harmadban is: ismételten emberhátrányban kezdtünk, ugyanis Sille az előző periódus utolsó másodpercében bottal meglökte ellenfelét. Ez volt azonban minden hasonlóság, a játék színvonala és irama ugyanis erősen visszaesett. A Volán a bajnoki döntőre tartalékolt, a Fradi pedig a bronzmeccsre. Egy gól azért született: Sille passzát Kovács Csaba értékesítette, de ehhez a találathoz kellett Bán kapus asszisztálása is. (2-7)

Összefoglalva: a tét nélküli mérkőzésen egyik csapat sem erőltette meg magát, de így is kirajzolódott a különbség. Szerencsére senki sem sérült meg egyik csapatból sem, és talán ez a legfontosabb.