Óriási pofon

Alba Volán - HC Innsbruck 0-6 (0-1, 0-1, 0-4)
Székesfehérvár, 2100 néző, vezette: Trilar, Hribar, Rakovic (SLO)

Alba Volán: Budai - Svasznek, Horváth, Galvins, Kangyal, Tokaji, Borostyán, Ondrejcik, Stastny, MacSweyn, Benk, Rajz, Fodor, Ocskay, Kovács, Palkovics, Gröschl, Allen, Vaszjunyin, Majoross. Vezetőedző: Jan Jasko.
HC Innsbruck: Strömberg - Unterluggauer, Helfer, Gruber, Kumbacher, Hohenberger, Schwitzer, Larocque, Razingar, Lindner, Darby, Pewal, Makinen, Dagenais, Hanschitz, Pare, Müller, Ofner. Vezetőedző: Pat Cortina.

Kiállítások: 6 perc, ill. 6 perc.

A hét folyamán több változás is történt az Alba Volán játékoskeretében, Michal Dostalnak megköszönte a klubvezetés eddigi munkáját, helyére pedig az ex-NHL-es kanadai bekk, Chris Allen érkezett. Múlt hét végén megszerezte a csapat első győzelmét, így Pat Cortina legénysége ellen is a pontszerzés lebegett a szurkolók szeme előtt.

Jó iramban indult a találkozó, Kovács kiállítása a 4. percben azonban nehéz helyzetbe hozott minket, de fegyelmezett, jó teljesítménnyel kivédekeztük. A folytatásban inkább mezőnyjáték folyt, néhány veszélyes HCI-megugrásra kellett figyelnünk. Aztán Schwitzer mehetett ki két percre, ekkor Tokaji és Fodor is megszerezhette volna a vezető gólunkat, de nem céloztak eléggé pontosan. Az ellenfél kiegészülése után Ocskay maradt le éppen hogy egy beadásról, majd Schwitzer újabb kiállítása alatt Galvins tüzelt biztatóan. Egy perccel a vége előtt Stastny követett el hatalmas butaságot, teljesen feleslegesen szabálytalankodott az ellenfél térfelén. A "Cápák" sakk-mattig kijátszották a fórt, és lélektanilag rettenetesen rossz pillanatban, pár másodperccel a szünet előtt Larocque révén megszerezték a vezetést. (0-1) Igazán frusztráló volt átélni, hogy a viszonylag jó játékunk ellenére az osztrákoknál van az előny.

Razingar egyéni akciójával indult a második felvonás, majd Horváth gáncsolásért kapott büntetésével folytatódott. Budai több bravúrt bemutatva tartotta az eredményt, majd Stastny elszaladt a hátrányban, lövése a kapusról visszapattant elé, de ő meglepetésében az üres kapu mellé ütötte a korongot. Óriási lehetőség volt! A következő percekben kiegyenlített volt a meccs, kevésszer akadt dolga a kapusoknak. Rákapcsolt a Volán a harmad derekától, MacSweyn, Ocskay, Stastny és Kovács is egyenlíthetett volna. Nem tették, sőt, tovább nőtt a hátrányunk: ismét a dudaszó előtt mattolták a védelmünket, ismét Helfer és Darby volt az előkészítő, a befejezést Razingar vállalta magára. (0-2) Az utolsó másodpercekben emberelőnybe kerültünk, amely áthúzódott a pihenő utánra.

A szünet remek alkalmat kínált volna annak kitalálására, hogy mit is kezdjünk a fórral, sajnos az elmélet a gyakorlatban legkevésbé sem köszönt vissza. Kis híján gólt kaptunk rögtön az első percben. Aztán MacSweyn előtt adódott ziccerhelyzet, de két lépésről is ki tudta hagyni. Ami ezután következett, az a legrosszabb rémálmok kategóriájába tartozik. Négy perc alatt négy gólt rámolt be az Innsbruck Larocque, Ofner, Makinen és Dagenais révén. (0-6) Rossz volt nézni azt a bénult kószálást, ami a jégen folyt. Medöbbentő, de az utóbbi hat mérkőzésünk alatt immáron negyedszer fordul elő a csapattal, hogy rövid idő (pár perc) alatt három vagy annál több gólt is kap, az pedig harmadszor, hogy az utolsó harmadban összezuhan. Ez ráirányítja a figyelmet a pszichikai felkészítés fontosságára, minden bizonnyal a jövőben erre még nagyobb hangsúlyt kell majd fektetni. Ugyanakkor elgondolkodtató az is, hogy a helyzetkihasználás terén semmi előrelépés nem látható, a csapatból számos játékos valamiért nem tudja kihozni magából valós tudását. Ideig-óráig lehet a játékoskeretet változtatni a fejlődés reményében, de alighanem közeledik az a pillanat, amikor ez már nem lesz elegendő. 

Mestermérleg, Jan Jasko: Két harmadon át jól játszottunk, de a helyzeteinket megint nem használtuk ki. Utána ilyen szinten megengedhetetlen hibákat követtünk el, amelyekből azonnal gólokat kaptunk. Minden nap beszélünk arról, hogy a saját harmadunkban ne szórakozzunk a koronggal, hogy a játék építésével csak akkor próbálkozzunk, ha van érdemi lehetőség a helyzetkialakításra, máskülönben lőjük be a pakkot a támadóharmadba. Mentálisan padlón vagyunk, de nincs más lehetőség, menni kell tovább.