Magabiztos győzelem

Minimális ideig tartó kezdeti tapogatózás után a Volán játékosai ráébredtek arra, hogy ezúttal bizony a Zvolen "B" érkezett hazánkba. A vendégek ugyanis a mérkőzés elején csak nyomozták a korongot, több ízben már-már megalázó cselekkel játszották át őket a Volán-játékosok. Az egész csapatunk 100%-on pörgött, aminek az eredménye a kezdő sípszót követően hamarosan nyilvánvaló is lett: 7 perc elteltével Palkovics ragadta magához a korongot, majd a bal oldalon egészen a kapuig korcsolyázott vele, és ha már ott volt, be is lőtte a pakkot. (1-0) Eme remek szóló a második sor kedvét is meghozta: alig egy perc elteltével Fedor másolta le az iménti egyéni akciót, és a jobb oldalon két szlovákot kicselezve emelt a hálóba. (2-0) Természetesen a harmadik sor sem akart kimaradni a mókából, így két perc múlva ők is bemutattak egy varázslatos támadást: Kovács Csaba iramodott meg a bal szélen, majd megvárta, amíg társa, Majoross felzárkózik az akcióval. Remek ütemben tálalt a társ botjának tollára, aki nem is hibázta el a tuti ziccert. (3-0)

Igencsak kiütés-szagú lett a mérkőzés, hiszen szemmel láthatóan megroggyant a Zvolen. A Volán viszont vérszemet kapott, a játékosok egészen meglepő helyzetekben is bevállalták a cselezést, szemkápráztató trükkökkel szórakoztatták a közönséget. Nem is váratott sokat magára a negyedik találat. Mindössze 17 másodperc telt el Majoross gólja óta, amikor egy védelmi hiba nyomán Palkovics találta magát szembe Filo kapussal. A rutinos csatár természetesen értékesítette a lehetőséget, miáltal igen megnyugatóvá vált az előnyünk. Sőt, talán kicsit túlságosan is, ugyanis a nyitóharmadben már nem esett több gól. Ehhez persze kellett az is, hogy a szlovákok edzője, Jozef Ocovan lecserélje idegileg megviselt hálóőrét. A frissen beállt Kurajda kapus ugyanis remek formáról tett tanúbizonyságot, nem egyszer mentette meg csapatát a biztos góltól.

(A szünetben jm26 becenevű kedves olvasónkat köszöntöttük, akit a honlapunk fórumán tippelők közül sorsoltunk ki. Jutalma egy hatalmas ajándékcsomag volt. Amúgy -mint utóbb kiderült- a végeredményt helyesen jósolta meg.)

Hiába a cserekapus magasan izzó bizonyítási vágya, a Zvolen trénere a második harmad kezdetére ismételten kezdőkapusát parancsolta a gólvonalra. Ez nem is bizonyolt hibás döntésnek, Filo túltette magát a kezdeti sokkon, és jó teljesítménnyel folytatta a mérkőzést. Részben ez okozta, hogy a második harmadban sokáig nem folytatódott a magyar gólgyártás. Másrészről viszont nem tagadhatjuk le, hogy magabiztos vezetésünk tudatában kissé lazábbra vettük a figurát, és a koncentrációszint bizony lecsökkent. Így több hiba csúszott a passzokba, a befejezések pedig rendre pontatlanok voltak. A gól pedig akkor született meg, amikor legkevésbé vártuk. Emberelőnyös helyzetbe kerültek a játékrész közepén a szlovákok, Palkovics korongot lopott, kiugratta a kecsegtető helyzetben levő Ocskay-t, aki szemben a kapussal varázslatos mozdulattal visszahúzta a hosszú sarokra a korongot. (5-0)

Az emberhátrányban kapott gól, a temérdek "megevett" csel felpaprikázta ellenfelünket. A 33. percben Bubek minden dühét beleadta egy kavarodás után a lövésbe, mely ugyan a blokkolni igyekvő védőjátékosokon erejét veszettte, ám Árkovics játékvezető határozott álláspontja szerint áthaladt a gólvonalon. (5-1)

Jóval kiegyenlítettebbé vált a szépítő gólt követően a találkozó. A Volán nem erőltette a gólszerzést, a Zvolen pedig erőltette volna, ám nem tudta. A harmadik harmadben még Kulich kozmetikázta az állást, ám ez rajta kívül sok embert nem hozott lázba. (A Zvolen játékosa ugyanis úgy ünnepeltette magát találatát követően, mintha az olimpiai döntőn lőtt volna aranygólt.)

Összegfoglalva: jó kezdésünkenek köszönhetően magabiztos győzelmet arattunk egy közepes játékerejű gárda ellen.

Mérkőzés utáni nyilatkozatok:

Tőkési Lajos rendkívül önkritikus volt: "Kívülről bármennyire is annak tűnhetett, egyáltalán nem volt könnyű mérkőzés. Az első harmadben betartottuk azokat a taktikai utasításokat, amelyeket edzőink kértek, mindez gólokban is megmutatkozott, hiszen 4-0-lal fordultunk. Utána kicsit kerestük a "góllövő" ütőnket, ám nem igazán találtuk. Mindenesetre túltettük magunkat azon, hogy nem jutottunk tovább a Dunaferr ellen a Continental Kupában, egész héten ezen dolgozott a csapat, az edző és a csapatkapitány is. Különféle dolgokkal igyekeztünk feldobni a csapatot, és ez sikerült is. Ennek ellenére a mai mérkőzés is rámutatott: 60 percig kell koncentrálni ahhoz, hogy igazán jó eredményt tudjunk elérni. Sajnos visszaestünk a harmadik harmadra, az utolsó tíz perc hagyott némi kívánnivalót maga után; egyáltalán nem úgy játszottunk, mint ahogy a szünetben megbeszéltük.
Következik a Győr elleni meccs, ami szintén nem lesz egyszerű. Hiába vagyunk gyorsabbak, fizikálisan jobbak, nehéz lesz őket átjátszani, mert betömörülnek. Ennek ellenére mindent megteszünk, hogy felpörögjünk, és minél eredményesebbek legyünk."

Palkovics Krisztián, akit a mérkőzés legjobbjának láttunk két gólja és gólpassza okán: "Remekül kezdtük a mérkőzést, ám utána visszaestünk. Ennek oka egyrészt, hogy átálltunk négy sorra, a fiatalok is lehetőségek kaptak. Másrészt inkább arra koncentráltunk, hogy ne kapjunk gólt. Mindenki úgy gondolta 5-0 után, hogy kissé visszavesz, és inkább a védekezéssel foglalkozik. A Zvolen egyáltalán nem volt gyenge csapat, a jó kezdésünk miatt tűnhetett simának a meccs. Az biztos, hogy ők is meglepődtek, milyen nagy irammal kezdtünk. A végére azért felvették a ritmust, és egy jó mérkőzést láthatott a közönség.
A cselek kapcsán: azt vallom, hogy egy bizonyos határig kockáztatni kell, belevághat ilyenekbe az ember, bár ezt mindig az adott szituáció dönti el. Ma vitt minket a lábunk, pontos volt a kezünk, bátran bevállaltuk a trükköket, és szerencsére be is jöttek."