Lapszemle: Különbségek...
- 2008.12.03. 10:16
- FehervárAV19
A Sport extra részletesen foglalkozott a jégkorong és a labdarúgás közötti – hazánkban tapasztalható – különbségekkel. S természetesen nem a két sportág szabályait, hanem körülményeit vizsgálta…
Pat Cortina, a magyar jégkorong-válogatott szövetségi kapitánya nem kertelt. A napokban kifakadt: „A magyar jégkorongban elkényelmesedtek a szapporói siker hatására, s most kicsit álomvilágban él mindenki. A játékosokkal való bánásmódon is korrigálni kell. Olyan helyzetekbe kerülnek, amilyenek eddigi csapataimnál elképzelhetetlenek lettek volna. Van, hogy a pénzeket csúszva utalják át, de ezek a fiúk nem emelik fel a szavukat, nem háborognak, nem reklamálnak, nem követelőznek. Ha annak idején az olasz válogatottnál történtek volna hasonló esetek, égett volna a ház…”
Mindezt az Ötödik Sor – a magyar jégkorong-válogatott szurkolói klubja – havi összejövetelén árulta el a kanadai mester, a jégkorong.blog.hu internetes portál pedig nyilvánosságra hozta. Többek között ez is adta az ötletet ahhoz: érdemes ezek után egy újabb aspektusból szemléltetni a magyar hokit körülvevő közeget. Konkrétan: összehasonlítjuk a labdarúgással, legyen szó edzésmunkáról, fizetésekről, nézőszámról, vagy akár mérkőzésszámról.
A kontraszt hatalmas, a körülmények, a fizetések és a mutatott eredmények a két sportágban nem említhetők egy lapon…
De nézzük, mit is mondott szó szerint a jégkorong-kapitány:
- A magyar jégkorongban mindenki elkényelmesedett a szapporói siker hatására. Látok ilyet az Alba Volán- és a Stars-játékosokon, tapasztalom az edzők körében, mindenfelé. Ez normális, elértünk egy nagy célt, egy nagy dolgot, emészteni kell. Most kicsit álomvilágban él mindenki, de előbb-utóbb fel kell ébredni, és keményen kell dolgozni.
Cortina az A csoportról és az olimpiáról így vélekedett:
- Az olimpián 12 csapat van, az A csoportban 16. Az olimpiát négyévente rendezik, a vb-t évente. Az olimpiára figyel az egész világ, szünetel az NHL. Az olimpiára kijutni nagyobb cél, mint bent maradni az A csoportban. Talán az utóbbira nagyobb az esély, azért is, mert az olimpián mindenki ott akar lenni, és Rigában nálunk jobb csapatok lesznek.
Nem hagyta szó nélkül a jégkorongot körülvevő közeget sem:
- A játékosokkal való bánásmódon korrigálni kell. Olyan helyzetekbe kerülnek, amilyenek eddigi csapataimnál elképzelhetetlenek lettek volna. Az első mérkőzés előtti napon 45 percet késett a csapat fotózása. Van, hogy a pénzeket csúszva utalják át. De ezek a fiúk nem emelik fel a szavukat, nem háborognak, nem reklamálnak, nem követelőznek. Ha annak idején az olasz válogatottnál történtek volna hasonló esetek, égett volna a ház. Nagyobb megbecsülést, nagyobb odafigyelést érdemelnének a magyar válogatott hokisai. Érezzük a jó szándékot, mindenki segíteni akar, de a megvalósításban erősödni kell.
Ezek után a tények.
Először nézzük, hogy a magyar jégkorong honnan indult, s hová jutott, mindössze tíz év alatt.
1937. London: a magyar válogatott az ötödik helyen végzett, két év múlva Svájcban hetedikek lettünk. Téli olimpián utoljára 1964-ben, Innsbruckban szerepeltünk.
Ennyit a hőskorról.
A magyar jégkorong ezt követő sikerére 1983-ig kellett várni: ekkor a C csoportból a B-be léptünk a hazai rendezésű vb-n.
Eredményeink:
- Spanyolország 17-2
- Franciaország 3-1
- Koreai NDK 14-1
- Hollandia 5-12
- Dánia 0-4
- Bulgária 7-2
- Kína 4-3
Ám ezután, 1985-ben vissza is zuhantuk a C csoportba, s egészen 1998-ig ott is ragadtunk. Ekkor hazánk rendezte a vb-t - Budapesten, Székesfehérváron és Dunaújvárosban -, s végül veretlenül kerültünk eggyel feljebb.
- Kína 7-1
- Dél-Korea 6-0
- Spanyolországot 6-1
- Litvánia 14-0
- Románia 3-2
Egy év múlva Dániában valamennyi mérkőzésünket elveszítve ismét búcsúztunk a B csoporttól.
- Németország 1-5
- Észtország 2-3
- Szlovénia 1-5
- Kazahsztán 1-5
- Dánia 1-5
- Nagy Britannia 2-4
- Lengyelország 1-6
2000-ben Pekingben viszont sikerült a bravúr:
- Spanyolország 7-2
- Dél-Korea 9-2
- Kína 3-2
- Horvátország 13-3
A sorozat 2001-ben kapta a Divízió I-es világbajnoki elnevezést, ami a másodosztálynak felelt meg. Ekkor a francia Grenoble-ban még a házigazdákat is legyőztük:
- Dánia 3-5
- Lengyelország 0-3
- Franciaország 3-1
- Hollandia 8-2
- Litvánia 5-4
2002-ben csillant fel a remény az A csoportba jutásra először, de végül Dánia ellen a döntőben – Székesfehérváron - 6-2-re kikapott a magyar csapat:
- Kína 6-0
- Nagy-Britannia 4-1
- Norvégia 3-1
- Románia 4-1
- Dánia 2-6
2003-ban szintén hazánk rendezhette a világbajnokságot, azonban be kellett érnünk a harmadik hellyel:
- Hollandia 4-2
- Románia 4-4
- Kazahsztán 1-4
- Litvánia 4-0
- Lengyelország 1-3
Egy év múlva viszont még ez sem sikerült, maradt számunkra a csalódást keltő negyedik helyezés:
- Nagy-Britannia 5-3
- Belgium 6-4
- Norvégia 4-6
- Fehéroroszország 1-7
- Hollandia 4-4
Három évvel ezelőtt hazai jégen – a debreceni Főnix-csarnokban – szerepelhettünk, s csak egy hajszál hiányzott az ezüstéremhez:
- Norvégia 2-2
- Japán 3-0
- Nagy-Britannia 0-3
- Lengyelország 1-1
2006-ban a franciaországi Amiens-ben negyedik lett Magyarország:
- Nagy-Britannia 4-3
- Izrael 8-0
- Franciaország 3-3
- Németország 2-6
- Japán 3-6
Tavaly a házigazda szlovének akadályoztak meg bennünket a feljutásban, de a második helyezést a szakemberek sikerként könyvelték el:
- Litvánia 6-1
- Románia 5-3
- Nagy-Britannia 4-2
- Japán 4-3
- Szlovénia 1-4
S jött 2008 – a szapporói világbajnoki diadal. Öt mérkőzésen öt győzelem, első hely Ukrajnát és Japánt megelőzve, mi több, a gólkirály 6 találattal Palkovics Krisztián lett.
- Észtország 5-3
- Litvánia 6-0
- Japán 4-2
- Horvátország 3-0
- Ukrajna 4-2
Az eredmények tehát önmagukért beszélnek, s ehhez jön még a sikerrel megvívott olimpiai előselejtező, amelyen a magyar válogatott Szerbiát, Horvátországot és Litvániát legyőzve kvalifikálta magát a lettországi selejtezőre. A tét Vancouver, a 2010-es Téli Olimpia, amelyért nemzeti csapatunknak Olaszországgal, Lettországgal és Ukrajnával kell megmérkőznie a kijutásért. 44 év után sikerülne…
A 2010-es játékokon egyébként 12 csapat vesz részt, de hogy a téli olimpia milyen rangos esemény, azt jelzi: a világranglista első kilenc helyezettje – Kanada, Oroszország, Svédország, Finnország, Csehország, Egyesült Államok, Svájc, Szlovákia és Fehéroroszország – automatikus résztvevő. Hozzájuk csatlakozhat Magyarország is, de persze mások is ott akarnak lenni Vancouverben. Kilenc válogatott - Németország, Lettország, Norvégia, Dánia, Olaszország, Szlovénia, Ausztria, Ukrajna és Franciaország – már biztosan ott lesz a jövő februári selejtezőben, ahová Magyarország csak két héttel ezelőtt, az itthoni előselejtező első helyével vívta ki a részvételt. Mellettünk Japán és Kazahsztán lesz még ott 2009. február 5–8. között a selejtezőn - három négyes csoportban. Ahonnan csak az első helyezett – tehát három csapat – csatlakozik a fent említett kilenchez. Nem lesz könnyű…
A csoportok beosztása:
E csoport (Hannover): Németország, Szlovénia, Ausztria, Japán
F csoport (Riga): Lettország, Olaszország, Ukrajna, Magyarország
G csoport (Oslo): Norvégia, Dánia, Franciaország, Kazahsztán
Az F csoport menetrendje:
2009.02.05., 16:00 Olaszország–Ukrajna, 20:00 Lettország–Magyarország
2009.02.06., 16:00 Olaszország–Magyarország, 20.00 Ukrajna–Lettország
2009.02.08., 16:00 Magyarország–Ukrajna, 20:00 Lettország–Olaszország
Ezzel szemben a magyar labdarúgó-válogatott utoljára 1986-ban, tehát 22 évvel ezelőtt szerepelt világeseményen, azóta nem jutottunk ki sem Eb-re, sem vb-re.
Ami pedig a világranglistát illeti: az előző hónapban elfoglalt pozíciójához képest hat helyet javítva Magyarország az 56. helyen áll a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) legfrissebb világranglistáján, míg jégkorongozóink a 20. helyet foglalják el…
Ezek után érdekes lehet, hogy milyen érdeklődésre tarthat számot a jégkorong, s vajon hány nézőt vonz a labdarúgás?
Sokat mondó adat: az Alba Volán EBEL – osztrák jégkorong bajnokság – mérkőzésein rendre szűkösnek bizonyul a székesfehérvári csarnok, amely 3000 néző befogadására alkalmas. Persze, ha „kisebb” csapat érkezik, akkor 2700 körüli a létszám, ha „nagy”, kiballag 3300 szurkoló is a Raktár utcába…
Ezzel szemben a magyar futballban 1500-1800 körüli az átlagos látogatottság, persze, vannak csapatok, ahol 500 nézőnél több nem kíváncsi a produktumra… Nem véletlen, hogy az Alba Volánnál a bevételi oldalon komolyan számolnak a jegy-és bérletárusításból befolyó összegekkel , ami a labdarúgásban a hideg vízre valót sem fedezné…
S itt elérkeztünk a piszkos anyagiakhoz, amely a legnagyobb különbséget mutatja a két sportág között. Elég csak arra gondolni, hogy tavaly 22 millió forintos prémiumot tűzött ki a szövetség a magyar csapat számára, ha feljut az A csoportba, de csak a második hely jött össze, míg idén tavasszal a kitűzött összeg 2 millióval kevesebb volt, de összejött a történelmi tett 70 év után. Ez fejeként – mivel a keretet 23 játékos alkotta – 869 ezer forintot jelentett volna a korongosoknak, ám ennyit nem kaptak Ladányiék. A 20 millióból ugyanis a szakmai stábot is fizették, vagyis 800 ezer forint sem ütötte a szapporói hősök markát. Kíváncsiak voltunk arra, vajon a száz százalékos teljesítménnyel zárult olimpiai előselejtezőért mennyit kaptak a játékosok, továbbá mekkora összegre számíthatnak akkor, ha 1964 után ismét ott lehetünk a téli ötkarikás játékokon? S mennyit ér az A csoportos szereplés, netán a bentmaradás?
A Magyar Jégkorong Szövetség elnöke, Studniczky Ferenc ezt mondta:
- Be kell vallanom, hogy a szövetség most nem tudja jutalmazni az olimpiai részvétel kivívását, hiszen – nincs hozzá keret. Az ízig-vérig profi játékosoknak be kell érniük annyival, hogy címeres mezben Magyarországért, a piros-fehér-zöld színekért küzdhetnek.
(…)
- Vélhetően decemberben, vagy januárban dől el az elnökségi ülésen, hogy az A csoportos világbajnoki szereplésért milyen prémiumot kapnak a válogatott tagjai – tette hozzá Ocskay Gábor, az Alba Volán szakosztály-igazgatója, a szövetség elnökségi tagja. – Sajnos, az olimpiai előselejtezőért tényleg nem kaptak semmit a fiúk, s már a szapporói 20 millió forint felét is úgy kellett „összekalapozni”. De azt legalább megkapták a játékosok.
Közben az egyik Ukrajnából érkezett hokistól megtudtuk: még a „szegényháznak” számító ukránoknál is öt-tízszeres pénzt fizettek volna azért, ha kijutottak volna a jövő évi svájci világbajnokságra…
A pénztelenségen már meg sem lepődnek jégkorong berkekben. Így volt ez 2005-ben is, a debreceni Divízió I-es vb előtt, amikor bejelentették: nincs prémium, bárhol is végez a magyar csapat. Ugyanis azt az összeget, melyet prémiumra szánt a szövetség, előre kifizették klubtámogatás címén. Erre azért volt szükség, mert a válogatott Dunaferr játékosai klubjuktól nem kapnak fizetést, amikor a válogatottban vannak. A szövetség az így kiesett jövedelmüket pótolja a prémiumra félretett összeggel.
És akkor néhány adalék a futball világából.
A tavaly augusztusi olaszok elleni barátságos(!) mérkőzést követően a magyar labdarúgó-válogatott tagjai és a szakmai stáb között 10 millió forintot osztott szét a szövetség. Még egyszer hangsúlyozzuk: egyetlen barátságos mérkőzés után. Lapunk birtokába jutott néhány élvonalbeli, válogatottat is megjárt magyar labdarúgó fizetéséről szóló információ. Ezek szerint a legjobban kereső játékos még mindig a debreceni Sándor Tamás évi 40-50 millió forinttal, de nem sokkal marad el tőle csapattársa, Dombi Tibor, az újpesti Tisza Tibor, a győri Bajzát Péter, valamint a paksi Tököli Attila. Ők mindannyian évi 25-30 millió – de inkább 30 - forint körül keresnek… A jégkorongban ennek a töredékét kapják a játékosok.
A fent említett pénzekért a labdarúgók heti egy bajnoki mérkőzést játszanak, míg a korongosok, az EBEL-ben szereplő Alba Volán játékosai heti hármat.
Amíg itthon, az NB I-ben pénteken, szombaton, vagy vasárnap játszanak kétszer 45 percet a futballisták, addig a volánosok fix időpontokban, kedden, pénteken és vasárnap is meccselnek.
A labdarúgó NB I 15 őszi és 15 tavaszi mérkőzésből áll, vagyis egy szezonban 30 találkozón lépnek pályára a magyar futballisták, amihez maximum néhány Magyar Kupa és Liga Kupa mérkőzés csapódik. (Azt a kevés nemzetközi találkozót említeni is kár a BL-ben és az UEFA-kupában, hiszen újabban az első kör után búcsúzik a mindhárom résztvevő magyar csapat…)
Ezzel szemben az osztrák liga alapszakaszában minimum 54 mérkőzésen játszanak Ocskayék. Ehhez jön még a rájátszás – négy győzelem kell a továbbjutáshoz, a legjobb négybe kerüléshez -, ha az első nyolc hely valamelyikén végeznek.
S ez csak az osztrák liga, hiszen az itthoni bajnokságban is fontos feladat vár a fehérváriakra. Bár a bajnokság alapszakaszában a farmcsapat, tehát a fiatalok képviselik a kék-fehér színeket, de már a rajt előtt biztos volt: az Alba Volán automatikus résztvevője a bajnokság elődöntőjének, ahonnan három nyert összecsapás – minimum három, maximum öt meccs - után kerül a továbbjutó a döntőbe. Az aranyérmet négy győztes találkozó – vagyis akár hét mérkőzésből is állhat a bajnoki döntő - után akasztják a gárda tagjainak a nyakába.
Abban az esetben, ha a Volán a nyolc között végez az EBEL-ben, itthon pedig bajnok lesz, összesen minimum – 54 alapszakasz+4 rájátszás+3 itthoni elődöntő+4 itthoni döntő – 61 mérkőzést játszanak, de ha az EBEL-ben is bajnokok lesznek, s tegyük fel, mindig az utolsó, végső összecsapáson dől el a továbbjutásuk, akkor az osztrák pontvadászatban 75-ször lépnének pályára Tokajiék. (Plusz a magyar bajnokság 12 meccse az aranyért – ha az elődöntőben és a döntőben is a végső találkozón vívják ki a továbbjutást -, ami összesen 87 tétmérkőzés!)
Ráadásul a válogatott többségét adó Alba Volán játékosainak a nemzeti csapatban is helyt kell állniuk, így Horváth Andrásék az olimpiai előselejtező miatt öt nap alatt négy tétmérkőzést játszottak: pénteken, szombaton és vasárnap Horvátország, Szerbia és Litvánia ellen, majd kedden következett az EBEL-ben az innsbrucki összecsapás – 700 kilométerre Székesfehérvártól.
Sokat mondó Palkovics Krisztián kijelentése a három olimpiai előselejtezőt követően:
- Hihetetlen ez az egész. Itt ülünk az öltözőben, megvertük a litvánokat, most megyünk kilencre vacsorázni, aztán hazafutunk, éjfél lesz. Reggel fél kilenckor edzünk egyet, és utazunk Innsbruckba. Folytatódik az EBEL-hajsza…
Megkerestük Énekes Lajost, az Alba Volán és a válogatott másodedzőjét is, akinél a heti edzésmunkáról érdeklődtünk. A szakember így válaszolt:
- Annyiban vagyunk különleges helyzetben, hogy egy héten három mérkőzést játszunk, így ezeken a napokon csak egy félórás átmozgató edzést tartunk a fiúknak. Amikor Innsbruckban meccseltünk, csak egészen rövid edzés volt, másnapra pedig szabadnapot kaptak a játékosok, akik az egész napot átaludták, miután 1500 kilométer a távolság oda-vissza, s reggel nyolcra értünk haza. Egyébként próbáljuk úgy beosztani az időnket, hogy minden héten legalább egy pihenőnapot beiktathassunk. A többi napokon általában egy, másfél óráig tartanak a tréningek, de pénteken és vasárnap újabb mérkőzések vártak ránk. A meccs a legjobb edzés, így heti hat alkalommal igénybe vannak véve a srácok, ráadásul a fiatalabbaknak minimum három kondicionáló edzéseken is részt kell venniük.
A két sportág közötti különbség – szinte ordít. Nem véletlen, hogy a jégkorong méltó riválisa lett a labdarúgásnak, s ami korábban elképzelhetetlen volt, mára valósággá vált: az itthon is egyre több szurkolót vonzó téli sportág látogatottságban már le is körözte a futballt.
Hiszen a múlt egyértelműen a foci mellett szól, de a jövő – és már egy ideje a jelen is – a jégkorongé…
Összeállította: Andics Gábor
Sport extra
Mindezt az Ötödik Sor – a magyar jégkorong-válogatott szurkolói klubja – havi összejövetelén árulta el a kanadai mester, a jégkorong.blog.hu internetes portál pedig nyilvánosságra hozta. Többek között ez is adta az ötletet ahhoz: érdemes ezek után egy újabb aspektusból szemléltetni a magyar hokit körülvevő közeget. Konkrétan: összehasonlítjuk a labdarúgással, legyen szó edzésmunkáról, fizetésekről, nézőszámról, vagy akár mérkőzésszámról.
A kontraszt hatalmas, a körülmények, a fizetések és a mutatott eredmények a két sportágban nem említhetők egy lapon…
De nézzük, mit is mondott szó szerint a jégkorong-kapitány:
- A magyar jégkorongban mindenki elkényelmesedett a szapporói siker hatására. Látok ilyet az Alba Volán- és a Stars-játékosokon, tapasztalom az edzők körében, mindenfelé. Ez normális, elértünk egy nagy célt, egy nagy dolgot, emészteni kell. Most kicsit álomvilágban él mindenki, de előbb-utóbb fel kell ébredni, és keményen kell dolgozni.
Cortina az A csoportról és az olimpiáról így vélekedett:
- Az olimpián 12 csapat van, az A csoportban 16. Az olimpiát négyévente rendezik, a vb-t évente. Az olimpiára figyel az egész világ, szünetel az NHL. Az olimpiára kijutni nagyobb cél, mint bent maradni az A csoportban. Talán az utóbbira nagyobb az esély, azért is, mert az olimpián mindenki ott akar lenni, és Rigában nálunk jobb csapatok lesznek.
Nem hagyta szó nélkül a jégkorongot körülvevő közeget sem:
- A játékosokkal való bánásmódon korrigálni kell. Olyan helyzetekbe kerülnek, amilyenek eddigi csapataimnál elképzelhetetlenek lettek volna. Az első mérkőzés előtti napon 45 percet késett a csapat fotózása. Van, hogy a pénzeket csúszva utalják át. De ezek a fiúk nem emelik fel a szavukat, nem háborognak, nem reklamálnak, nem követelőznek. Ha annak idején az olasz válogatottnál történtek volna hasonló esetek, égett volna a ház. Nagyobb megbecsülést, nagyobb odafigyelést érdemelnének a magyar válogatott hokisai. Érezzük a jó szándékot, mindenki segíteni akar, de a megvalósításban erősödni kell.
Ezek után a tények.
Először nézzük, hogy a magyar jégkorong honnan indult, s hová jutott, mindössze tíz év alatt.
1937. London: a magyar válogatott az ötödik helyen végzett, két év múlva Svájcban hetedikek lettünk. Téli olimpián utoljára 1964-ben, Innsbruckban szerepeltünk.
Ennyit a hőskorról.
A magyar jégkorong ezt követő sikerére 1983-ig kellett várni: ekkor a C csoportból a B-be léptünk a hazai rendezésű vb-n.
Eredményeink:
- Spanyolország 17-2
- Franciaország 3-1
- Koreai NDK 14-1
- Hollandia 5-12
- Dánia 0-4
- Bulgária 7-2
- Kína 4-3
Ám ezután, 1985-ben vissza is zuhantuk a C csoportba, s egészen 1998-ig ott is ragadtunk. Ekkor hazánk rendezte a vb-t - Budapesten, Székesfehérváron és Dunaújvárosban -, s végül veretlenül kerültünk eggyel feljebb.
- Kína 7-1
- Dél-Korea 6-0
- Spanyolországot 6-1
- Litvánia 14-0
- Románia 3-2
Egy év múlva Dániában valamennyi mérkőzésünket elveszítve ismét búcsúztunk a B csoporttól.
- Németország 1-5
- Észtország 2-3
- Szlovénia 1-5
- Kazahsztán 1-5
- Dánia 1-5
- Nagy Britannia 2-4
- Lengyelország 1-6
2000-ben Pekingben viszont sikerült a bravúr:
- Spanyolország 7-2
- Dél-Korea 9-2
- Kína 3-2
- Horvátország 13-3
A sorozat 2001-ben kapta a Divízió I-es világbajnoki elnevezést, ami a másodosztálynak felelt meg. Ekkor a francia Grenoble-ban még a házigazdákat is legyőztük:
- Dánia 3-5
- Lengyelország 0-3
- Franciaország 3-1
- Hollandia 8-2
- Litvánia 5-4
2002-ben csillant fel a remény az A csoportba jutásra először, de végül Dánia ellen a döntőben – Székesfehérváron - 6-2-re kikapott a magyar csapat:
- Kína 6-0
- Nagy-Britannia 4-1
- Norvégia 3-1
- Románia 4-1
- Dánia 2-6
2003-ban szintén hazánk rendezhette a világbajnokságot, azonban be kellett érnünk a harmadik hellyel:
- Hollandia 4-2
- Románia 4-4
- Kazahsztán 1-4
- Litvánia 4-0
- Lengyelország 1-3
Egy év múlva viszont még ez sem sikerült, maradt számunkra a csalódást keltő negyedik helyezés:
- Nagy-Britannia 5-3
- Belgium 6-4
- Norvégia 4-6
- Fehéroroszország 1-7
- Hollandia 4-4
Három évvel ezelőtt hazai jégen – a debreceni Főnix-csarnokban – szerepelhettünk, s csak egy hajszál hiányzott az ezüstéremhez:
- Norvégia 2-2
- Japán 3-0
- Nagy-Britannia 0-3
- Lengyelország 1-1
2006-ban a franciaországi Amiens-ben negyedik lett Magyarország:
- Nagy-Britannia 4-3
- Izrael 8-0
- Franciaország 3-3
- Németország 2-6
- Japán 3-6
Tavaly a házigazda szlovének akadályoztak meg bennünket a feljutásban, de a második helyezést a szakemberek sikerként könyvelték el:
- Litvánia 6-1
- Románia 5-3
- Nagy-Britannia 4-2
- Japán 4-3
- Szlovénia 1-4
S jött 2008 – a szapporói világbajnoki diadal. Öt mérkőzésen öt győzelem, első hely Ukrajnát és Japánt megelőzve, mi több, a gólkirály 6 találattal Palkovics Krisztián lett.
- Észtország 5-3
- Litvánia 6-0
- Japán 4-2
- Horvátország 3-0
- Ukrajna 4-2
Az eredmények tehát önmagukért beszélnek, s ehhez jön még a sikerrel megvívott olimpiai előselejtező, amelyen a magyar válogatott Szerbiát, Horvátországot és Litvániát legyőzve kvalifikálta magát a lettországi selejtezőre. A tét Vancouver, a 2010-es Téli Olimpia, amelyért nemzeti csapatunknak Olaszországgal, Lettországgal és Ukrajnával kell megmérkőznie a kijutásért. 44 év után sikerülne…
A 2010-es játékokon egyébként 12 csapat vesz részt, de hogy a téli olimpia milyen rangos esemény, azt jelzi: a világranglista első kilenc helyezettje – Kanada, Oroszország, Svédország, Finnország, Csehország, Egyesült Államok, Svájc, Szlovákia és Fehéroroszország – automatikus résztvevő. Hozzájuk csatlakozhat Magyarország is, de persze mások is ott akarnak lenni Vancouverben. Kilenc válogatott - Németország, Lettország, Norvégia, Dánia, Olaszország, Szlovénia, Ausztria, Ukrajna és Franciaország – már biztosan ott lesz a jövő februári selejtezőben, ahová Magyarország csak két héttel ezelőtt, az itthoni előselejtező első helyével vívta ki a részvételt. Mellettünk Japán és Kazahsztán lesz még ott 2009. február 5–8. között a selejtezőn - három négyes csoportban. Ahonnan csak az első helyezett – tehát három csapat – csatlakozik a fent említett kilenchez. Nem lesz könnyű…
A csoportok beosztása:
E csoport (Hannover): Németország, Szlovénia, Ausztria, Japán
F csoport (Riga): Lettország, Olaszország, Ukrajna, Magyarország
G csoport (Oslo): Norvégia, Dánia, Franciaország, Kazahsztán
Az F csoport menetrendje:
2009.02.05., 16:00 Olaszország–Ukrajna, 20:00 Lettország–Magyarország
2009.02.06., 16:00 Olaszország–Magyarország, 20.00 Ukrajna–Lettország
2009.02.08., 16:00 Magyarország–Ukrajna, 20:00 Lettország–Olaszország
Ezzel szemben a magyar labdarúgó-válogatott utoljára 1986-ban, tehát 22 évvel ezelőtt szerepelt világeseményen, azóta nem jutottunk ki sem Eb-re, sem vb-re.
Ami pedig a világranglistát illeti: az előző hónapban elfoglalt pozíciójához képest hat helyet javítva Magyarország az 56. helyen áll a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) legfrissebb világranglistáján, míg jégkorongozóink a 20. helyet foglalják el…
Ezek után érdekes lehet, hogy milyen érdeklődésre tarthat számot a jégkorong, s vajon hány nézőt vonz a labdarúgás?
Sokat mondó adat: az Alba Volán EBEL – osztrák jégkorong bajnokság – mérkőzésein rendre szűkösnek bizonyul a székesfehérvári csarnok, amely 3000 néző befogadására alkalmas. Persze, ha „kisebb” csapat érkezik, akkor 2700 körüli a létszám, ha „nagy”, kiballag 3300 szurkoló is a Raktár utcába…
Ezzel szemben a magyar futballban 1500-1800 körüli az átlagos látogatottság, persze, vannak csapatok, ahol 500 nézőnél több nem kíváncsi a produktumra… Nem véletlen, hogy az Alba Volánnál a bevételi oldalon komolyan számolnak a jegy-és bérletárusításból befolyó összegekkel , ami a labdarúgásban a hideg vízre valót sem fedezné…
S itt elérkeztünk a piszkos anyagiakhoz, amely a legnagyobb különbséget mutatja a két sportág között. Elég csak arra gondolni, hogy tavaly 22 millió forintos prémiumot tűzött ki a szövetség a magyar csapat számára, ha feljut az A csoportba, de csak a második hely jött össze, míg idén tavasszal a kitűzött összeg 2 millióval kevesebb volt, de összejött a történelmi tett 70 év után. Ez fejeként – mivel a keretet 23 játékos alkotta – 869 ezer forintot jelentett volna a korongosoknak, ám ennyit nem kaptak Ladányiék. A 20 millióból ugyanis a szakmai stábot is fizették, vagyis 800 ezer forint sem ütötte a szapporói hősök markát. Kíváncsiak voltunk arra, vajon a száz százalékos teljesítménnyel zárult olimpiai előselejtezőért mennyit kaptak a játékosok, továbbá mekkora összegre számíthatnak akkor, ha 1964 után ismét ott lehetünk a téli ötkarikás játékokon? S mennyit ér az A csoportos szereplés, netán a bentmaradás?
A Magyar Jégkorong Szövetség elnöke, Studniczky Ferenc ezt mondta:
- Be kell vallanom, hogy a szövetség most nem tudja jutalmazni az olimpiai részvétel kivívását, hiszen – nincs hozzá keret. Az ízig-vérig profi játékosoknak be kell érniük annyival, hogy címeres mezben Magyarországért, a piros-fehér-zöld színekért küzdhetnek.
(…)
- Vélhetően decemberben, vagy januárban dől el az elnökségi ülésen, hogy az A csoportos világbajnoki szereplésért milyen prémiumot kapnak a válogatott tagjai – tette hozzá Ocskay Gábor, az Alba Volán szakosztály-igazgatója, a szövetség elnökségi tagja. – Sajnos, az olimpiai előselejtezőért tényleg nem kaptak semmit a fiúk, s már a szapporói 20 millió forint felét is úgy kellett „összekalapozni”. De azt legalább megkapták a játékosok.
Közben az egyik Ukrajnából érkezett hokistól megtudtuk: még a „szegényháznak” számító ukránoknál is öt-tízszeres pénzt fizettek volna azért, ha kijutottak volna a jövő évi svájci világbajnokságra…
A pénztelenségen már meg sem lepődnek jégkorong berkekben. Így volt ez 2005-ben is, a debreceni Divízió I-es vb előtt, amikor bejelentették: nincs prémium, bárhol is végez a magyar csapat. Ugyanis azt az összeget, melyet prémiumra szánt a szövetség, előre kifizették klubtámogatás címén. Erre azért volt szükség, mert a válogatott Dunaferr játékosai klubjuktól nem kapnak fizetést, amikor a válogatottban vannak. A szövetség az így kiesett jövedelmüket pótolja a prémiumra félretett összeggel.
És akkor néhány adalék a futball világából.
A tavaly augusztusi olaszok elleni barátságos(!) mérkőzést követően a magyar labdarúgó-válogatott tagjai és a szakmai stáb között 10 millió forintot osztott szét a szövetség. Még egyszer hangsúlyozzuk: egyetlen barátságos mérkőzés után. Lapunk birtokába jutott néhány élvonalbeli, válogatottat is megjárt magyar labdarúgó fizetéséről szóló információ. Ezek szerint a legjobban kereső játékos még mindig a debreceni Sándor Tamás évi 40-50 millió forinttal, de nem sokkal marad el tőle csapattársa, Dombi Tibor, az újpesti Tisza Tibor, a győri Bajzát Péter, valamint a paksi Tököli Attila. Ők mindannyian évi 25-30 millió – de inkább 30 - forint körül keresnek… A jégkorongban ennek a töredékét kapják a játékosok.
A fent említett pénzekért a labdarúgók heti egy bajnoki mérkőzést játszanak, míg a korongosok, az EBEL-ben szereplő Alba Volán játékosai heti hármat.
Amíg itthon, az NB I-ben pénteken, szombaton, vagy vasárnap játszanak kétszer 45 percet a futballisták, addig a volánosok fix időpontokban, kedden, pénteken és vasárnap is meccselnek.
A labdarúgó NB I 15 őszi és 15 tavaszi mérkőzésből áll, vagyis egy szezonban 30 találkozón lépnek pályára a magyar futballisták, amihez maximum néhány Magyar Kupa és Liga Kupa mérkőzés csapódik. (Azt a kevés nemzetközi találkozót említeni is kár a BL-ben és az UEFA-kupában, hiszen újabban az első kör után búcsúzik a mindhárom résztvevő magyar csapat…)
Ezzel szemben az osztrák liga alapszakaszában minimum 54 mérkőzésen játszanak Ocskayék. Ehhez jön még a rájátszás – négy győzelem kell a továbbjutáshoz, a legjobb négybe kerüléshez -, ha az első nyolc hely valamelyikén végeznek.
S ez csak az osztrák liga, hiszen az itthoni bajnokságban is fontos feladat vár a fehérváriakra. Bár a bajnokság alapszakaszában a farmcsapat, tehát a fiatalok képviselik a kék-fehér színeket, de már a rajt előtt biztos volt: az Alba Volán automatikus résztvevője a bajnokság elődöntőjének, ahonnan három nyert összecsapás – minimum három, maximum öt meccs - után kerül a továbbjutó a döntőbe. Az aranyérmet négy győztes találkozó – vagyis akár hét mérkőzésből is állhat a bajnoki döntő - után akasztják a gárda tagjainak a nyakába.
Abban az esetben, ha a Volán a nyolc között végez az EBEL-ben, itthon pedig bajnok lesz, összesen minimum – 54 alapszakasz+4 rájátszás+3 itthoni elődöntő+4 itthoni döntő – 61 mérkőzést játszanak, de ha az EBEL-ben is bajnokok lesznek, s tegyük fel, mindig az utolsó, végső összecsapáson dől el a továbbjutásuk, akkor az osztrák pontvadászatban 75-ször lépnének pályára Tokajiék. (Plusz a magyar bajnokság 12 meccse az aranyért – ha az elődöntőben és a döntőben is a végső találkozón vívják ki a továbbjutást -, ami összesen 87 tétmérkőzés!)
Ráadásul a válogatott többségét adó Alba Volán játékosainak a nemzeti csapatban is helyt kell állniuk, így Horváth Andrásék az olimpiai előselejtező miatt öt nap alatt négy tétmérkőzést játszottak: pénteken, szombaton és vasárnap Horvátország, Szerbia és Litvánia ellen, majd kedden következett az EBEL-ben az innsbrucki összecsapás – 700 kilométerre Székesfehérvártól.
Sokat mondó Palkovics Krisztián kijelentése a három olimpiai előselejtezőt követően:
- Hihetetlen ez az egész. Itt ülünk az öltözőben, megvertük a litvánokat, most megyünk kilencre vacsorázni, aztán hazafutunk, éjfél lesz. Reggel fél kilenckor edzünk egyet, és utazunk Innsbruckba. Folytatódik az EBEL-hajsza…
Megkerestük Énekes Lajost, az Alba Volán és a válogatott másodedzőjét is, akinél a heti edzésmunkáról érdeklődtünk. A szakember így válaszolt:
- Annyiban vagyunk különleges helyzetben, hogy egy héten három mérkőzést játszunk, így ezeken a napokon csak egy félórás átmozgató edzést tartunk a fiúknak. Amikor Innsbruckban meccseltünk, csak egészen rövid edzés volt, másnapra pedig szabadnapot kaptak a játékosok, akik az egész napot átaludták, miután 1500 kilométer a távolság oda-vissza, s reggel nyolcra értünk haza. Egyébként próbáljuk úgy beosztani az időnket, hogy minden héten legalább egy pihenőnapot beiktathassunk. A többi napokon általában egy, másfél óráig tartanak a tréningek, de pénteken és vasárnap újabb mérkőzések vártak ránk. A meccs a legjobb edzés, így heti hat alkalommal igénybe vannak véve a srácok, ráadásul a fiatalabbaknak minimum három kondicionáló edzéseken is részt kell venniük.
A két sportág közötti különbség – szinte ordít. Nem véletlen, hogy a jégkorong méltó riválisa lett a labdarúgásnak, s ami korábban elképzelhetetlen volt, mára valósággá vált: az itthon is egyre több szurkolót vonzó téli sportág látogatottságban már le is körözte a futballt.
Hiszen a múlt egyértelműen a foci mellett szól, de a jövő – és már egy ideje a jelen is – a jégkorongé…
Összeállította: Andics Gábor
Sport extra