Feszült meccs, a tegnapi eredménnyel

  • 2007.01.17. 00:00
  • FehervárAV19

Rendkívül ideges hangulatú találkozót vívott az Interliga elődöntőjének második mérkőzésén az Alba Volán-FeVita és az Újpesti TE. Az eredmény ugyanaz lett, mint tegnap.

Alba Volán-FeVita - Újpesti TE 3-1 (1-0, 2-1, 0-0)
Székesfehérvár, 500 néző, vezette: Dr. Nyeste, Abonyi, Wolf

Alba Volán-FeVita: Budai - Ondrejcik, Poznik, Kovács, Ocskay, Palkovics, Ennaffati, Tőkési, Csibi, Palovcik, Stastny, Borostyán, Svasznek, Vaszjunyin, Holéczy, Fodor, Gröscl, Rajz, Majoross, Simon. Vezetőedző: Jan Jasko.
Újpesti TE: Gonda - Krulis, Jurasko, Borbás, Voskár, Dubek, Gallo, Horváth, Ladányi, Papp, Peterdi, Hetler, Szajbert K., Szajbert P., Marcinek, Virág, Sprencz, Szirányi, Rusznyák, Fekecs, Buzás. Vezetőedző: Ancsin János.

A tegnapi mérkőzés óta újabb sérülttel bővült az Alba Volán-FeVita hiányzóinak listája, Miroslav Smidriak derékbántalmak, míg Robert Rehák lábsérülés miatt nem csatolhatott korcsolyát. Maga a mérkőzés hasonló iramban és színvonalon kezdődött, mint a tegnapi, ám hamar egyik, majd másik gárda került emberelőnybe. Sok gólhelyzetet ezek a szituációk sem hoztak, mindössze Ennaffati és Voskar kísérlete adott munkát a két kapusnak. Aztán Peterdi találta magát szembe az üres kapuval hirtelen, de maga is meglepődhetett, mert mellé húzta a korongot. Aztán Palkovics volt túl önző egy ígéretes akció végén, erre kis híján ráfizettünk, mert a kontránál Budai bravúrjára volt szükség. A harmad végén ismét létszámfölénybe kerültünk, de túl lassan járt a korong, így levédekezték a passzainkat a lilák. Már-már úgy tűnt, gól nélkül zárul a játékrész, amikor Poznik - még mindig a fór során - lábbal átvette a korongot, majd kilőtte a felsőt. (1-0)

Ott folytattuk a középső felvonást, ahol az előzőt abbahagytuk. Csibi és Stastny úgy mentek át az újpesti védelmen, mint kés a vajon, a légiós pontos átadását a szélső közelről pofozta a hálóba. (2-0) Adott volt a lehetőség az előny növelésére, hiszen kettőe emberelőnybe kerültünk: Szajbert kiállítását olyan hevesen vitatta ellenfelünk kispadja, hogy Dr. Nyeste kisbüntetéssel sújtotta őket. Más kérdés, hogy teljesen tanácstalan volt a játékunk, érdemi helyzetnélkül tártuk az 5-3 játékot. Kisvártatva mi kerültünk emberhátrányba, de Budai jól oldotta meg a feladatát, akárcsak a védelem. Kiegészültünk, Kovács egyedül törhetett kapura, de a vonalbíró lesen állította meg - véleményes ítélet volt. Az Újpest erőlködött a szépítésért, mi továbbra is igen görcsösen tettük a dolgunkat, mindkét oldalon akadt tehát - a játékvezető által nehezen kezelt - frusztráció bőven, nálunk is akadtak hevesebb legények, míg az ellenfélnél különösen Voskár és Krulis volt ideges. Kiemelendő, hogy Ancsin János - aki pedig a hazai közönség gúnyolódásainak céltáblája volt egész mérkőzésen - nem győzte rendre utasítani a kispadon a szlovákot, aki ismét alattomos játékával tűnt ki. Aki viszont nem az ellenféllel, hanem a jégkoronggal törődött, rögtön eredményes is lett: Horváth András egy UTE-fórt váltott gólra pontos rövid sarkos lövéssel, újra nyílttá téve a meccset. (2-1) Mielőtt azonban igazán elhihette volna az Újpest, hogy lehet keresnivalója, Palkovics álomgólt lőtt a bal felsőbe egy buli után. (3-1) A dudaszó előtt újra betalálhatott volna, de Gonda nagy bravúrral fölé ütötte az erős és jól helyezett lövést.

Alaposan megkeverte a sorokat Jasko mester a szünetben, még azt a szökőévente alkalmazott húzást is bevetette, hogy szétszedte az Ocskay-Palkovics "ikerpárt". Mitagadás, eléggé idegenül mozgott mindenki a jégen, szemmel láthatóan szokatlan volt az összeállítás a játéksokoknak is. Fel is jött az UTE, de támadásaikban nem volt átütőerő, hitehagyottan hokiztak, egyáltalán nem volt benne a meccsben, hogy újra szorossá teszik a meccset. Eközben a hazai csapat igyekezett gyors támadásokat vezetni, de legtöbbször átadási hibák akadályozták a gólhelyzetek kialakítását. A legközelebb Kovács került a gólhoz, de a kapuvasról kifelé pattant a próbálkozása. Így maradt a 3-1-es végeredmény, folytatás szombaton.

Mestermérleg, Jan Jasko:Ma is igen ideges mérkőzést játszottunk, ahol a fiúk az őket nyomasztó stressz miatt nem tudták kihozni magukból a valós tudásukat. Remélem, szombaton kiharcoljuk a döntőbe kerülést.

Mestermérleg, Ancsin János: Ma is küzdöttünk, hajtottunk, mezőnyben egyenrangúak voltunk. Ám a koncentrációval akadtak problémáink, így a helyzeteink kimaradtak, és alulmaradtunk. Néhány játékosomnak el kell gondolkodnia arról, hogy mit jelent az a szó: fegyelem.