„Ezt a pillanatot soha nem fogom elfelejteni”

Az újpesti utánpótlásból induló Páterka Bence több klubnál szerzett tapasztalattal érkezett Székesfehérvárra. A 2019/20-as szezonban a Schiller-Vasas HC játékosaként mutatkozott be az Erste Ligában, teljesítményével pedig kiérdemelte az év legjobb újoncának járó Kósa Kupát. A DVTK Jegesmedvék kölcsönjátékosaként két idény alatt összesen 16 mérkőzésen szerepelt a szlovák Extraligában. Később Győrben, majd ismét Miskolcon játszott, közben a magyar felnőttválogatottban is bemutatkozott. Nevelőegyesületéhez, az UTE-hoz 2024-ben tért vissza, onnan igazolt idén nyáron a FEHA19-hez. A felkészülés során a Hydro Fehérvár AV19 keretében is lehetőséget kapott, azóta pedig már az ICE-ban is megszületett az első találata: Bécsben élhette át azt az érzést, amelyet korábban sokszor elképzelt. „Hihetetlenül boldog voltam. Sokszor gondoltam már arra, hogy milyen lesz majd az első ICE-gólom, de amikor megtörtént, egyszerűen leírhatatlan érzés fogott el” – idézte fel a támadó.

A gólt több lövés és kipattanó előzte meg, Páterkának pedig a kapu előtti sűrűben kellett követnie a korong útját. Az első lehetőségnél még a kedvezőbb helyzetben lévő társát kereste, néhány pillanattal később azonban ismét elé került a korong.„Elég nagy káosz volt a jégen a gól előtt. Már volt egy kapura lövési kísérletünk, ami elém pattant ki, viszont a kapus jól zárta a szöget, ezért megpróbáltam a másik oldali hátvédet játékba hozni. Onnan is érkezett egy lövés, majd visszakerült a korong a kiinduló helyzetbe, a hátvédhez. A második lövés ismét elém pattant ki, én pedig már csak a korcsolyámmal tudtam a kapu felé irányítani, egy kis segítséggel pedig be is jutott a hálóba.”

Több Erste Liga-idény után új kihívást jelent számára, hogy az ICE-ban is bizonyítsa, lehet rá számítani. A bécsi találat ennek az útnak az egyik emlékezetes állomása. „Úgy gondolom, hogy ez egy nagyon jó és fontos első mérföldkő számomra itt, Fehérváron, és remélem, még sok hasonlóban lesz részem a csapattal. Abban biztos vagyok, hogy ezt a pillanatot soha nem fogom elfelejteni.”

Az első gólig vezető hetekben sokat kellett alkalmazkodnia a bajnokság követelményeihez. Már a közös munka kezdetén érzékelte, mennyivel kevesebb idő jut egy-egy helyzet megoldására, a felkészülési mérkőzéseken pedig közvetlenül is megtapasztalta, milyen gyors döntéseket kíván ez a játék.„Ami már az első edzéseken szembetűnő volt, hogy minden sokkal pontosabban és gyorsabban történik a jégen. Ahogy elkezdtük a felkészülési mérkőzéseket, ez egyre inkább megmutatkozott. Ezek a meccsek arra tanítottak meg, hogy gyorsabban kell jó döntéseket hoznom, mert teljesen más tempóban és szinten zajlik a játék.”

A beilleszkedést megkönnyítette, hogy több ismerős arc fogadta az öltözőben. Korábbi csapattársakkal és gyerekkori ismerősökkel találkozott újra, a közösség pedig az első naptól segítette abban, hogy megtalálja a helyét.„Szerintem nagyon jó srácokból áll az egész csapat. Már az elejétől fogva mindenki segítőkész és pozitív volt velem. A csapat nagy részét már ismertem, van, akivel együtt nőttünk fel, és van, akivel pár éve már együtt is játszottunk, így nagyon jó érzés volt most újra egy csapatban lenni velük. Ha viszont valakit ki kell emelnem, akkor Kiss Rolandot mondanám, aki régi barátom, és már az elejétől fogva nagyon sokat segít nekem, az öltözőben és azon kívül is.”

Páterka a bécsi góllal fontos élménnyel gazdagodott, a folytatásra megfogalmazott céljai ugyanakkor változatlanok: szeretné megszilárdítani a helyét ezen a szinten, és a játékával hozzájárulni a fehérvári eredményekhez.„Az első gól természetesen ad egy kis önbizalmat, de a legfontosabb célom továbbra is az, hogy bizonyítsam, tudok ezen a szinten játszani, és minél többet tudjak segíteni a csapatnak a jövőbeli sikerek elérésében.”