Egy harmadnyi jó játék
- 2005.12.06. 00:00
- FehervárAV19
Az Interliga listavezetője, az Acroni Jesenice látogatott Székesfehérvárra Mikulás napján. Az Alba Volán-FeVita csak egy harmadon át mutatta meg, hogy mire képes valójában, ám addigra a hátrány már túl nagy lett.
Alba Volán-FeVita - Acroni Jesenice 2-3 (0-0, 0-3, 2-0)
Székesfehérvár, 700 néző, vezette: Incze, Haszonits, Soós.
Alba Volán-FeVita: Budai - Svasznek, Kangyal, Csibi, Palovcik, Stastny, Sille, Buril, Rajz, Ocskay, Palkovics, Ennaffati, Tőkési, Majoross, Holéczy, Gröschl, Borostyán, Kiss, Fodor, Vaszjunyin, Simon. Vezetőedző: Pat Cortina.
Acroni Jesenice: Glavic - Vukcevic, Kranjc, Sotlar, Klinar, Mlinarec, Rebolj, Dervaric, Varl, Remar, Hafner, Manfreda, Golicic, Zagar, Pretnar, Razingar, Bremec. Vezetőedző: Roman Pristov.
Mikulás napján stílszerűen két Miklós közreműködött a találkozó bírói hármasában: a névnapját ünneplő Incze Miklós és Haszonits Miklós. Az Alba Volán-FeVita végre gyakorlatilag teljes csapattal vehette fel a küzdelmet, míg az ellenfél minössze három sorra való mezőnyjátékossal érkezett: ez is bizakodásra adott okot.
A mérkőzés első nagy helyzete mégis a szlovének előtt adódótt, Budainak a levegőben úszva kellett hárítania egy szólót. A folytatásban Palkovics, Holéczy és Kiss is megszerezhette volna a vezetést a Volánnak, de kimaradtak a lehetőségek, akárcsak a másik oldalon egy kecsegtető akció: három Acroni-játékos állt szembe Budaival, mégis elügyetlenkedték. Majoross, Ocskay, Palovcik és Palkovics és tesztelték a harmadban Glavicot, gól azonban nem született.
Amilyen jó volt az első játékrész, olyan pocsékul kezdődött a második. Kranjc maradt teljesen üresen a Volán-harmadában, rengeteg ideje volt, hogy megnézze, hova lő, nem is hibázott. (0-1) Másfél perc múlva egy buli után ismét hozzá került a korong, és iszonyatos erővel zúdította a hosszú sarokba. (0-2) Megfogta csapatunkat ez a fordulat, szétesett a játékunk. Több alkalommal is 5-5 ellen felállt a Jesenice. Egyetlen veszélyes helyzetünket Csibi alakította ki emberelőnyben, de kimaradt. A végén pedig jött egy újabb hidegzuhany: gyatra védekezésünk következtében közelről szerezhetett gólt Bremec. (0-3)
Lekerült a fiúkról a nyomás, ez jót tett a csapatnak. Rögtön a befejező játékrész elején sikerült szépíteni: Majoross talált be a rövid felsőbe. (1-3) Feltámadt a Volán, összehasonlíthatatlanul jobban kezdtünk el játszani, mint azelőtte. Óriási nyomás alá került a szlovén kapu, és az 51. percben Palkovics balról ki is lőtte a hosszú sarkot. (2-3) Tűzbe jött a közönség, űzte-hajtotta a fiúkat. Buril kiegyenlíthetett volna az 55. percben, közeli bombája azonban Glavic hasán csattant. Egy perc múlva Csibi kígyózott a kapuelőtérbe, de ez a lehetőség is kimaradt. A végén Palkovics ugorhatott volna ki, de a vonalbíró - tévesen - késleltetett lest fújt még az előző szlovén akcióra, így odalett a helyzet. Hiába jött le Budai sz utolsó percre, az állás már nem változott.
A mérkőzés összképe alapján megnyerhettük volna a találkozót, ám a rosszul sikerült középső harmadban túl nagy előnyre tett szert ellenfelünk, így vesztesen kellett elhagynunk a játékteret.
Mestermérleg, Pat Cortina: Ma este nem egy gól, hanem egy harmad hiányzott. Egy ilyen ellenfél ellen azon áll vagy bukik a győzelem, hogy képesek vagyunk-e három harmadon át magas színvonalon játszani. Ma a harmadik harmadban megmutattuk, hogy milyen is az igazi játékunk, és ha egész meccsen így játszottunk volna, akkor nagyobb eséllyel nyerünk, de még egy esetleges vereség ellenére is elégedettek lehettünk volna. Sajnos úgy tűnik számomra, hogy az első játékrész viszonylagos jó játéka után túlságosan megnyugodtunk, elhittük, hogy menni fog nekünk ma este a játék, elkényelmesedtünk. A harmadik harmadra, amikor már lekerült a nyomás a vállunkról, az eredmény másodlagos lett, csak arra figyeltünk, hogy jól játsszunk. Ez az, amit mindig kérek, amióta csak itt vagyok: ne az eredményre koncentráljunk, hanem a játékra, és a meccs végén majd megnézzük: mit mutat az eredményjelző tábla. Természetesen a játékosoknak nem könnyű eltekinteni az eredménycentrikusságtól, hiszen a győzelem nagyon fontos dolog. De úgy van ez, mint a kerékpársportban: fontos a versenyzőnek a cél, hiszen oda tart. De ha annyira mereng a célvonalról, hogy közben elfelejt tekerni, akkor sosem ér el oda. Vagyis a lényeg a tekerés, a cél pedig majd eljön.
Ágoston Zsolt képei:
Székesfehérvár, 700 néző, vezette: Incze, Haszonits, Soós.
Alba Volán-FeVita: Budai - Svasznek, Kangyal, Csibi, Palovcik, Stastny, Sille, Buril, Rajz, Ocskay, Palkovics, Ennaffati, Tőkési, Majoross, Holéczy, Gröschl, Borostyán, Kiss, Fodor, Vaszjunyin, Simon. Vezetőedző: Pat Cortina.
Acroni Jesenice: Glavic - Vukcevic, Kranjc, Sotlar, Klinar, Mlinarec, Rebolj, Dervaric, Varl, Remar, Hafner, Manfreda, Golicic, Zagar, Pretnar, Razingar, Bremec. Vezetőedző: Roman Pristov.
Mikulás napján stílszerűen két Miklós közreműködött a találkozó bírói hármasában: a névnapját ünneplő Incze Miklós és Haszonits Miklós. Az Alba Volán-FeVita végre gyakorlatilag teljes csapattal vehette fel a küzdelmet, míg az ellenfél minössze három sorra való mezőnyjátékossal érkezett: ez is bizakodásra adott okot.
A mérkőzés első nagy helyzete mégis a szlovének előtt adódótt, Budainak a levegőben úszva kellett hárítania egy szólót. A folytatásban Palkovics, Holéczy és Kiss is megszerezhette volna a vezetést a Volánnak, de kimaradtak a lehetőségek, akárcsak a másik oldalon egy kecsegtető akció: három Acroni-játékos állt szembe Budaival, mégis elügyetlenkedték. Majoross, Ocskay, Palovcik és Palkovics és tesztelték a harmadban Glavicot, gól azonban nem született.
Amilyen jó volt az első játékrész, olyan pocsékul kezdődött a második. Kranjc maradt teljesen üresen a Volán-harmadában, rengeteg ideje volt, hogy megnézze, hova lő, nem is hibázott. (0-1) Másfél perc múlva egy buli után ismét hozzá került a korong, és iszonyatos erővel zúdította a hosszú sarokba. (0-2) Megfogta csapatunkat ez a fordulat, szétesett a játékunk. Több alkalommal is 5-5 ellen felállt a Jesenice. Egyetlen veszélyes helyzetünket Csibi alakította ki emberelőnyben, de kimaradt. A végén pedig jött egy újabb hidegzuhany: gyatra védekezésünk következtében közelről szerezhetett gólt Bremec. (0-3)
Lekerült a fiúkról a nyomás, ez jót tett a csapatnak. Rögtön a befejező játékrész elején sikerült szépíteni: Majoross talált be a rövid felsőbe. (1-3) Feltámadt a Volán, összehasonlíthatatlanul jobban kezdtünk el játszani, mint azelőtte. Óriási nyomás alá került a szlovén kapu, és az 51. percben Palkovics balról ki is lőtte a hosszú sarkot. (2-3) Tűzbe jött a közönség, űzte-hajtotta a fiúkat. Buril kiegyenlíthetett volna az 55. percben, közeli bombája azonban Glavic hasán csattant. Egy perc múlva Csibi kígyózott a kapuelőtérbe, de ez a lehetőség is kimaradt. A végén Palkovics ugorhatott volna ki, de a vonalbíró - tévesen - késleltetett lest fújt még az előző szlovén akcióra, így odalett a helyzet. Hiába jött le Budai sz utolsó percre, az állás már nem változott.
A mérkőzés összképe alapján megnyerhettük volna a találkozót, ám a rosszul sikerült középső harmadban túl nagy előnyre tett szert ellenfelünk, így vesztesen kellett elhagynunk a játékteret.
Mestermérleg, Pat Cortina: Ma este nem egy gól, hanem egy harmad hiányzott. Egy ilyen ellenfél ellen azon áll vagy bukik a győzelem, hogy képesek vagyunk-e három harmadon át magas színvonalon játszani. Ma a harmadik harmadban megmutattuk, hogy milyen is az igazi játékunk, és ha egész meccsen így játszottunk volna, akkor nagyobb eséllyel nyerünk, de még egy esetleges vereség ellenére is elégedettek lehettünk volna. Sajnos úgy tűnik számomra, hogy az első játékrész viszonylagos jó játéka után túlságosan megnyugodtunk, elhittük, hogy menni fog nekünk ma este a játék, elkényelmesedtünk. A harmadik harmadra, amikor már lekerült a nyomás a vállunkról, az eredmény másodlagos lett, csak arra figyeltünk, hogy jól játsszunk. Ez az, amit mindig kérek, amióta csak itt vagyok: ne az eredményre koncentráljunk, hanem a játékra, és a meccs végén majd megnézzük: mit mutat az eredményjelző tábla. Természetesen a játékosoknak nem könnyű eltekinteni az eredménycentrikusságtól, hiszen a győzelem nagyon fontos dolog. De úgy van ez, mint a kerékpársportban: fontos a versenyzőnek a cél, hiszen oda tart. De ha annyira mereng a célvonalról, hogy közben elfelejt tekerni, akkor sosem ér el oda. Vagyis a lényeg a tekerés, a cél pedig majd eljön.
Ágoston Zsolt képei:
|
|
|
|
|
|