Rob Pallin: "Istennek terve van velem"

  • 2016.01.08. 14:21
  • Fehérvárav19
A sportszerűség úgy kívánja, hogy távozó vezetőedzőnknek is lehetőséget adjunk az álláspontja kifejtésére az elválás kapcsán. Rob Pallin búcsúgondolatait "vágatlanul" közöljük.

Milyen érzések kavarognak Önben így, alig pár órával a döntést követően?

Természetesen nem érzem jól magam. Szerintem senki nem érzi jól magát, amikor kirúgják. Ráadásul még soha nem rúgtak ki a pályafutásom során. A Ljubljana elleni vereség engem is megviselt, de figyelembe kell venni, hogy nehéz megverni bármilyen csapatot a ligában négyszer egy évben. Most a kilencedik helyen vagyunk, legyőztük kétszer a Salzburgot, majdnem három alkalommal a Linzet. A játékosaim Szlovéniában is megpróbáltak gólt szerezni, de nem volt senki, akinek ez sikerült volna. Jelenleg sok 3-4. soros játékosunk van, és közéjük sorolom Sarauert is, amikor nem a linzi formájában játszik.

Hogyan tekint vissza az itt töltött évekre?

Nagyon jó emlékeim vannak. Az első évben Marty Raymonddal sok fiatal játékossal dolgoztunk együtt, nagyon pozitív élmények értek. A tavalyi az igazi álomév volt, nagyon jól játszottunk. Az volt az elképzelésem, hogy néhány új játékost hozunk, és még jobb idény vár ránk. De a legjobb három játékosunk kiesett, és azóta is nagy kérdőjel maradt bennem, hogy mi lett volna, ha ők végig rendelkezésre állnak. Ráadásul Brocklehurst eltörte az ujját, kiesett Sikorcin is, Varga is, Szirányi is - nem kívánom ezt a helyzetet egy edzőnek sem. Megpróbáltam mindent, ami tőlem telt, vállalom a felelősséget azért, hogy a csapat azon a helyen áll, amelyiken. Ugyanakkor, felteszem a kérdést, és Ocskay Gábornak is feltettem, hogy ő mikor fogja vállalni a felelősséget bármiért is. Egy ideig lehet mutogatni másra, de eljön az ideje, amikor saját magadra is rá kell mutatni. Mindenesetre jót beszélgettünk.

Mi a legnagyobb különbség egy másodedző és a vezetőedző feladatai és felelőssége között?

Az első két évben az emberelőnyökért voltam felelős, idén nyáron pedig sokat tanulmányoztam az emberhátrányos védekezést. Az emberhátrányos védekezésünk most az egyik legjobb a ligában, az előnyünk pedig az egyik legrosszabb. A korábbi években a legjobb játékosaink meg tudták mutatni, hogy a legjobbak tudnak lenni, ezért volt sokkal eredményesebb az előnyünk. Ők idén nem tudták azt a formát hozni, ami ehhez volt szükséges.

Mit tart a saját felelősségének az idei rossz szereplésből? Mit csinálna másként?

Ki kell hangsúlyoznom, hogy a menedzsment nem segített a problémák megoldásában. A MOL Ligás játékosok feljátszásáról nem volt egyértelmű állásfoglalás, ráadásul jóformán havonta változott a menedzsment álláspontja arról, hogy a klub első számú csapata kiket vethet be a második csapatból.

Mit tart a legnagyobb sikerének?

A tavalyi szereplést, amikor elértük a negyedik helyet, holott senki sem gondolta, hogy playoffba kerülünk. Nagyon fontosak számomra az emberi kapcsolatok, elvihetem magammal azokat a barátságokat, amelyeket itt kötöttem - lehet, hogy ez valójában a nagyobb siker számomra. Szenvedélyes embereket ismertem meg, akik jók voltak hozzám. 

Mit tart a legnagyobb kudarcának?

Azt, hogy kirúgtak, és hogy nem tudom az igazi okát. Lássuk tisztán: idén egy alkalommal sem tudtunk teljes kerettel kiállni!

Többször említette, hogy kétkedők veszik Önt körül a klubon belül és kívül. Ezek szerint ez a döntés annak a jele, hogy most ők kerekedtek felül?

Igen, így gondolom. Megkapták, amit akartak. De ha leütnek, újra felkelek, nem szeretem a negativitást, pozitív embernek tartom magam. Sajnos a menedzsmentben sok negatív ember van. Hálás leszek Gábornak, hogy megadta a lehetőséget arra, hogy vezetőedző lehessek, és nincs de.

Sokan követelték, hogy a gyengébb teljesítményű játékosokat küldje le a MOL Liga csapatba. Ez mért nem történt meg egy alkalommal sem?

Ha játékosokat küldesz oda, akkor kapnod is kell onnan. Hogy küldtem volna a MOL Liga csapatba játékost, ha nem kaphattam? A másik pedig, sajnos a sérüléshullám miatt nem is lett volna elengedő játékosunk, ha a gyengébben teljesítők a másik csapatban szerepelnek. Volt olyan a szezon során, hogy 8 játékosunk hiányzott, és egyikőjük sem a negyedik sorból. Ha nem így lett volna, és páran nem teljesítenek jól, egyértelmű lett volna a döntés.

A sérüléseken kívül mi az oka a csapat idei hullámzó teljesítményének?

Voltak olyanok, akik lassabban szerezték meg a mérkőzésterheléshez szükséges formát. Andrew Sarauernek is 20 mérkőzésbe tellett, hogy visszatérjen, de Linzben a tavalyinál is jobb formáját mutatta. Emellett a jégen lévő játékosok legjobbjainak valóban a legjobbnak kell lenniük. Linzben ez megfordult, valóban a legjobbak tudtak lenni. Idegenben, pláne Linzben ez a csapat erejét mutatja.

Általában Fehérváron a szurkolók körében igen népszerűtlenek voltak az edzők akkorra, amikor a leváltásukra sor került. Ön azonban - az internetes hozzászólások alapján - továbbra is kedvelt a szurkolók körében. Ráadásul holtversenyben utolérte győzelmek számában Kevin Primeau-t. Ez, és az utolsó meccsen látott kiemelkedő játék minden bizonnyal még keserűbbé teszi az Ön számára azt, hogy nem fejezhette be a projektet, amelyet elkezdett… Mit üzenne a fehérvári szurkolóknak?

Először is, nagyon hálás vagyok, és köszönöm, hogy így éreznek velem kapcsolatban. Azt hiszem, a fehérvári szurkolók nagyon hasonlóak, mint én. Keményen dolgoztam, teljes szívemből idén, még keményebben, mint tavaly. A sérülések alatt is igyekeztem végig pozitívnak maradni és pozitívnak megtartani a csapatot. Jó motivátornak tartom magam, 49 meccset nyertem a Fehérvárral,ez is erről árulkodik. A kevés játékosunkat is próbáltam motiválni, amikor a játékosok megkérdezték tőlem, hogy miért megyünk 9 támadóval, akkor sem mondtam semmit, csak annyit, hogy ez van, meg tudjuk csinálni. Remélem megmutattam és bebizonyítottam a szurkolóknak, hogy szívből és szenvedéllyel edzősködtem. Ezek a szurkolók a legjobbat érdemlik, és hiába történt köztem és a menedzsment között az, ami történt, a csapat a Linz ellen mutatott játékával jó úton van és a következő 14 meccsen is jól fognak teljesíteni. Szeretném megköszönni a szurkolóknak a támogatást. Nagyon tisztelem azokat, akik az elmúlt két és fél évben minden egyes meccsemen ott voltak külföldön és belföldön egyaránt.

Hogy látja a Fehérvár AV19 rövid- és hosszabb távú kilátásait?

Rövid távon, ha úgy játszanak, ahogy a Linz ellen, ha a legjobb játékosok a legjobbak lesznek, ahogy tavaly is, akkor nagy dolgokat tudnak véghez vinni a következő 14 meccsen. Ha mindenki egészséges lesz, és mindenki termeli a pontokat, jól fognak szerepelni itt is és a playoffban is. Nagyon sok sikert kívánok a fiúknak! Nincsenek rossz érzéseim senkivel kapcsolatban az öltözőben, a legjobbakat kívánom nekik.

Hogyan tovább most?

Még sosem voltam ilyen helyzetben, ki kell tisztítanom a fejem. Bár még csak ma derült ki a menesztésem, 18:30-kor már a ligán belülről volt egy ajánlatom. Hétfőre, keddre ígértem választ, de először át kell gondolnom. Hiszen a szívem-lelkem beleadtam a csapatba, aztán kiszakítottak. Nem haragszom senkire, egyszerűen csak nem értek egyet a döntéssel. Sok szép emlék köt ide, nem voltam sosem fáradt, motivált voltam én is, és a játékosok is. A tudásom legjava szerint motiváltam őket, sosem edzettem még ilyen szenvedéllyel. Csalódott vagyok. Rettenetesen sajnálom, hogy már nem lehetek itt edző, szerettem itt élni, szerettem itt edzősködni, és láttam magam itt edzőként. Bár azt is tudtam, hogy nem húzzák sokáig az edzők itt. Amikor az életben a földre löknek, fel kell állnod. Ha jó edzőnek tartod magad, nincs különbség aközött, hogy felnőtt, egyetemi vagy utánpótláscsapatokat edzel, amikor kirúgnak. Amikor kisétáltam a megbeszélésről, és máris hívott egy csapat, úgy éreztem, valamit jól csinálok. El tudom képzelni hogy máshol vezetőedző legyek. Istennek terve van velem, ez a hozzáállás a hitemből fakad.