"A kulcsjátékosoktól ennél több kell"

Kezdjük az elejéről. Tapasztalt edző, de egy nehéz szituációba csöppent, egy komplett csapatot kellett átvennie. Volt-e már hasonló tapasztalata és ha igen, az a szituáció mennyire hasonlított ehhez? Hogy látja, hogy mennyire volt ez sikeres? Azt kapta, amire számított?
Még sosem voltam ilyen helyzetben. Láttam, hogy minden más lesz, hiszen a munka nagy részét a csapattal augusztusban végzed. Ebben az időszakban térnek vissza a játékosok a nyári szünetről, és itt áll össze a csapat játékszisztémája is. Persze a rossz szokások is pont ilyenkor alakulnak ki. A bajnokság előtt közvetlenül érkeztem, amikor már mérkőzéseket kellett nyerni, így ezeknek a rossz beidegződéseknek a megváltoztatására már nem volt időnk.
 
Minden edzőnek megvan a saját filózófiája, Önnek mennyit kellett ebből feladnia, változtatnia, ahhoz hogy ez passzoljon a csapathoz?
A filozófiám nagyon egyszerű. Szeretem, ha van struktúra a játékban és olyan játékosaim vannak, akik keményen küzdenek, úgy mintha az lenne az utolsó nap a jégkorongos pályafutásában. A játékosoknak szeretniük kell amit csinálnak, és mind az edzéseken, mind pedig a mérkőzéseken a maximumot kell nyújtaniuk. Amikor idejöttem, láttam elhivatott játékosokat, de a védekező játéknak nyomát sem tapasztaltam, így a szezon nagy részében ezen kellett dolgoznunk. Az elvárásaim magammal és a csapattal szemben nem változtak. Mindig arra törekszem, hogy a legjobbak legyünk. Amikor idejöttem, természetesen meg kellett ismernem a csapatot és a liga többi együttesét is, de úgy gondolom, megkaptam, amire szükségem volt. A játékosok dolgozni akartak, különösen a fiatal magyarok, akik remek mentalitással rendelkeznek, őket csak tanítani kell. A jövőben, ha újra összeállítjuk a csapatot, olyan légiósokat tudunk hozni, akik tapasztaltabbak. Nem azt mondom, hogy csak ilyen légiósokat keresünk, de a csapatépítésnél fontos szempont a légiósok minősége és tapasztalata.

Kicsit elemezzük a szezont szakaszonként.
Jól kezdtük a szezont, aztán volt egy rosszabb időszakunk. Ez annak volt köszönhető, hogy a szezonnak ebben a szakaszában kellett megértetni a játékosokkal az új szisztémát, a játékosok pedig még a régebben begyakorolt minták szerint próbáltak játszani. Ez gyakorlatilag megfelelt annak, aminek az augusztusi felkészülés alatt kellett volna megtörténnie. Komolyan dolgoztunk ekkor a csapattal, nehéz időszak volt ez. Sok csapat ilyenkor pánikhelyzetbe kerül, mert sok góllal veszíti el a mérkőzéseket, de mi szoros meccsekett tudtunk játszani. Vagy egy-két góllal veszítettünk, vagy hosszabbításban, egyszóval ebben az  időszakban is szoros vereségeket szenvedtünk. Ebből az időszakból nagyon sokat tanultunk. A nemzetközi szünet nagyon jól jött. Vannak csapatok, akiknek nem jön túl jól a válogatott program, hiszen jó formában játszanak. Szerencsére a játékosoknak jót tett a környezetváltozás, mindenki tiszta fejjel tért vissza. A szünet után jól kezdtünk, ettől megnőtt a csapat önbizalma, erre tudtunk építeni, többen is kiemelkedően teljesítettek. Ez a szezon egyik legjobb időszaka volt. Ekkor váltunk meg Adam Courchaine-től és David Makowskitól. Adamnek nem teljesen sikerült megtalálni a helyét a szisztémában, így ő kért minket arra, hogy távozhasson, természetesen nem gördítettünk akadályt ennek útjába. Az ő távozása teljesen reális volt. Ami Makowskit illeti, a döntést természetesen a menedzsment és én hoztuk meg, de az öltözői hangulat is sokat nyomott a latba. A játékosok nem jöttek ki vele igazán, az ő távozása azt eredményezte, hogy mindenki egy hullámhosszra került az öltözőben. Karácsony környékén elkezdődött a hullámhegyek és –völgyek időszaka. A Winter Classic természetesen kiváló program, jó népszerűsítése a jégkorongnak, de  a pontok szempontjából biztosan jobb lett volna, ha a csarnokunban játsszuk le ezt a két találkozót.  Ha ezeket a mérkőzéseket is belevesszük, majdnem egy hónapon keresztül idegenben játszottuk. Elvesztettük a hazai pálya előnyét, mert tudom, mennyire nehéz lehet a közönségünk előtt játszani a vendégcsapatoknak. Karácsonykor mindig nehéz távol lenni az otthontól, mi 26-án és újévkor is idegenben játszottunk. Ez azt eredményezte, hogy mentálisan nem tudtunk elég erősek lenni ebben az időszakban. A szezon végén több vereséget is elszenvedtünk. 34 előnyből összesen egy gólt tudtunk szerezni, ha pedig visszaemlékszünk arra az időszakra, amikor 12 mérkőzésből 10-et megnyertünk, sokkal jobb volt az előnyünk. Ilyen előnyös játékkal nem várhatjuk el, hogy az első hatba kerüljünk. A sikertelenségünk elsősorban az előnyjátékunk gyengeségének köszönhető. Ha két kettős emberelőnyből sem sikerül gólt szerezni egy  harmadon belül, majd az összesen kilenc előnnyel együtt sem sikerül nyerni, azt nagyon nehéz fejben feldolgozni. Ha megnyertük volna ezt a bizonyos Innsbruck elleni mérkőzést, most a hetedik hely környékén lennénk. Ezután a dornbirni túra sem sikerült jól, műszaki probléma miatt 19 óra alatt értünk oda a mérkőzés helyszínére. A többi csapatnál a szezon végén mindenki rátesz még egy lapáttal, hogy minél jobb pozícióban legyen, sajnos nálunk nem mindenki tett így, az átlagot hozták. Az alapszakasz utolsó pár mérkőzése és a playoff előtti időszakban igazi háború zajlik a jégen, sajnos nem az egész csapat érezte úgy, hogy meg kell nyernünk a háborút, ez pedig vereségeket eredményezett.

Mi lehetett az oka az emberelőnyös játék ilyen szintű romlásának?
Többször is változtatnunk kellett az emberelőnyős egységeken. Voltak sérülések, jöttek új játékosok, így elengedhetetlen volt a váltás. Aztán visszatértünk az eredeti felálláshoz és a lövések bementek. De jött egy periódus, amikor ez megfordult. Emlékszem olyan mérkőzésre, amikor Manavian hét-nyolc lövésből nem talált be előnyben, pedig normális esetben ehhez elég neki négy-öt próbálkozás. Egyszerűen nem tudtunk a kapuba találni, a játékosok pedig egyre görcsösebben játszottak emiatt fórban. Ezért is a középszakasz előtti edzések nagy részét az ilyen szituációk gyakorlása fogja kitenni. Segítenünk kell nekik, hogy jó döntéseket hozzanak és ne akarjanak egyszerre túl sokat vállalni. Mert jelen pillanatban ez a helyzet, mindenki túl akarja vállalni magát. Nagy akarásnak pedig nyögés a vége.

Mennyire elégedett a kulcsjátékosok teljesítményével? Ön szerint, egy valódi kulcsjátékosnak hány pontja kell, hogy legyen 44 mérkőzés után?
Soha nem szerettem, ha a játékosok bónuszokat kaptak egy bizonyos elért pontmennyiség után. Véleményem szerint nem az számít, hogy ki mennyi pontot szerez, hanem az, hogy kulcspillanatokban képes-e eldönteni a találkozót. Úgy vélem, hogy ha egy játékos a legjobban fizetett szeretne lenni és azt akarja, hogy mindenki a csapat legjobbjaként tekintsen rá, akkor neki 0-1-es, 1-2-es állásnál elő kell rukkolnia valamivel. Úgy vélem, hogy ez idén sokszor hiányzott. A kiélezett szituációkban nem tudtak villantani és ez ugyanúgy igaz támadásban, mint védekezésben. Ha vezetésnél felküldtem őket a jégre, hogy megtartsuk az előnyt, ezt nem sikerült végrehajtani. Ez nem a pontokról szól, sokkal inkább arról, hogy hozzátegyék azt a pluszt, amire a csapatnak szüksége van. Úgy gondolom, hogy a mentalitással nincs probléma, akarnak, mennek előre, de úgy látom, hogy jégen kívül nem mindig tesznek meg mindent azért, hogy profi játékoshoz méltón viselkedjenek. Egy ilyen játékosnak oda kell figyelnie magára, és azt tapasztaltam, hogy a jövőben egy-két embernek el kell magyaráznom, hogy mit is jelent az, hogy mit jelent a profi mentalitás. Ha valaki igazi profi, annak tennie kell azért, extra edzésekkel például, hogy a legjobbá váljon és kiérdemelje a legjobban fizetett, legjobb játékos címet. Úgy vélem, hogy néhányan ezt nem tették meg ebben az évben, így a következő szezonban az lesz az egyik legfontosabb dolog számomra, hogy ezen változtassunk.

Hogy látja a szezon közben érkező játékosok teljesítményét?
Thomas Beauregardot régóta ismerem, többször láttam játszani. Tudom, hogy egy vérbeli gólszerző. Tisztában voltam vele, hogy eleinte lassú lesz ebbe a ligába, hiszen odahaza csak egy alacsonyabb osztályú bajnokságban jégkorongozott legutóbb. De azóta leadott öt kilogrammot, nagyon igyekszik és tényleg góllövésre született. Most nem mennek be neki a lövések, ami zavarja is, de nagyon igyekszik, hogy ez a tendencia megforduljon. Drew Schiestel remekül kezdett, hihetetlen jó volt, amikor érkezett. Aztán a csapat elkezdett gyengélkedni, ő pedig túl sokat vállalt. Már beszélgettem vele erről, kevesebbet kell vállalnia, törekednie kell az egyszerűbb megoldásokra, túl sokat vár el magától jelenleg. Mike Vernace is jól kezdett, főleg az első két mérkőzésen volt kiemelkedő. Most Drew-val játszik együtt, nagy felelősség hárul rá és tudja, hogy ha el akarjuk érni a rájátszást, akkor kicsit intenzívebben, eggyel magasabb szinten kell játszania. De ezek a srácok profik, tudják, hogy mit várok tőlük.

A Fehérvár AV19 rendelkezik a liga harmadik legfiatalabb csapatával, úgyhogy potenciál biztosan rejtőzik az együttesben.
Ez így van, ez volt az egyik nyomós érv amellett, hogy meghosszabbítsam a szerződésemet. Ha mi a menedzsmenttel jól végezzük a dolgunkat és jó játékosokat szerződtetünk a fiatalok mellé, akkor egy nagyon versenyképes gárda alakulhat ki. Nagyon élvezem a munkát a fiatal magyar játékosokkal. Fejlődni szeretnének, tanulni akarnak és úgy látom, hogy megéri őket tanítani.

Hogy látja a kapusok idei teljesítményét?
A kapusoké egy nagyon különleges pozíciót. Ha kapnak egy potyagólt, azt mindenki megjegyzi. Ha viszont valaki kihagy egy nagy helyzetet vagy nem ér vissza az emberével egy akció során, azt nem mindenki veszi észre. Ezt szoktam mondani az öltözőben a srácoknak is. Ha valaki kihagy egy ziccert, fölé lövi az üres kapus lehetőséget, az ugyanolyan, mintha a kapus kap egy potyát. Miki és Zoli is jól teljesített idén, főleg az első lövéseknél, azokat nagy százalékban hatástalanították, a gondok inkább a kipattanókkal voltak. Azokból sok gólt kaptunk, de alapvetően elégedett vagyok, viszont kiegyensúlyozottabb teljesítényt várok tőlük. 14 gólt kaptunk az utolsó három meccsünkön, ez túl sok, nem engedhetünk öt gólt mérkőzésenként az ellenfeleknek. A hozzáállásukkal mindenképpen elégedett vagyok, pozitív személyiségek, lehet és jó velük együtt dolgozni, ez pedig az egyik legfontosabb dolog.

Már beszéltünk róla, hogy az emberelőnyös játéknak mindenképpen javulnia kell a középszakaszra, emellett pedig egy jó kezdés kulcsfontosságú lehet a rájátszásért vívott harcban.
Ez így van. Persze, rossz, hogy nem tudunk extra pontot magunkkal vinni, de jó a sorsolásunk. Grazban kezdünk. A legutóbbi találkozón egy szerencsétlen második gólt kaptunk, azelőtt viszont megvolt a lehetőségünk arra, hogy döntetlen után átvegyük vezetést, viszont nem tudtunk élni vele. Kiélezett meccseket játszottunk velük. Jó pénzügyi helyzetben vannak, jó és fizikálisan erős csapatuk van, de meg tudjuk verni őket. Fontos lesz a jó kezdés a középszakaszban. Két hazai meccsünk van a Dornbirn elleni túra előtt, a Graz elleni találkozóval együtt ez a három összecsapás nagyon fontos lesz.